Öhm... hát hol is kezdjem?? Mostanába eléggé nem írook részt.. Meg tudom magyarázni! _Van egy fiú akivel jártunk és már kb. 1 éve eléggé jóba vagyunk még mindig!És nem rég derült ki hogy el megy a sulimból.. akár hogy akarom rá beszélni hogy ne menjen el mert én szeretem de nem változtat.. el akar menni... nagyon pokoli érzés.. nagyon szeretem és nem akarom el veszíteni.. szerintetek mit csináljak?? Itt sírok... ezt a részt is nagy nehezen tudtam meg írni.. minden egyes szó nehezemre esik... minden esetre remélem hogy tetszik! Nagyon szeretlek titeket és sajnálom hogy untattalak titeket! Amúgy nagyon szépen köszönöm hogy több mint 1200 meg tekintést kaptam!! Nagyon örülök neki!!♥♥
By:Jasmine ♥
"Rendben. El fogadom. De csak miattatok.- adtam be a derekamat."
2011.09.22.
- Imádlak.- ölelt meg Jam. Sorba jött mindenki. Így 4-en ölelkeztünk.
- Öhm... srácok. Most már el engedhettek. Nem kapok levegőt!- furakodtam ki az ölelésükből. Jól esett de egy kis idő után kényelmetlen. És amúgy is klausztrofóbiás vagyok. Nem akarok itt el ájulni.
- Hát én azt hiszem hogy megyek. Meg adjátok a számotokat?- nézett ránk Danielle.Bólintottunk majd telefonszámot cseréltünk.El köszöntünk tőle majd el ment. Jam is vele ment mert álmos és le fekszik aludni.
- Annyira örülök hogy modellkedni fogsz!- örült meg George. Meg ráztam a fejemet és bele néztem csoki barna szemeibe.Gyönyörű szép. Haja egy kicsit kócos volt ami nagyon jól áll neki. Most őszintén neki mi nem áll jól?
- Én is.- válaszoltam nagy nehezen. Oda mentem hozzá és szorosan magamhoz öleltem. Az ölelését bármikor el fogadom. Annyira meg nyugtat és melegséggel tölt el. Vajon többet érzek iránta vagy csak magamnak beszélem be? Nem tudom mit érzek. Eddig mindig azt hittem hogy mi mindig csak barátok leszünk de amióta újra találkoztunk azóta folyamatosan azon gondolkozom hogy mi lenne ha én és George egy pár lennénk. Nem szeretném el veszíteni a legjobb barátomat. De ha többet érzek iránta akkor nem tudok mit csinálni. Alig bírom magamat kordában tartani mikor velem van.
- Jas. Holnap este el jössz velem randizni?- kérdezte hirtelen.Még mindig öleltük egymást. Szemeim nagyra tágultak. Most komolyan randira hívott? Engem? Nem hiszem el.
- Persze.- mosolyogtam. Már érzem hogy a holnap estém nagyon jó lesz. Lassan el távolodtam tőle és egy apró puszit adtam a szája széléhez. Hogy miért tettem? Kíváncsi voltam a reakcióraja. Arca egy kicsit piros lett. Ujjait végig húzta az arcomon. A hideg futkosott a hátamon. Arca közeledett az enyémhez.
- George...- suttogtam erőtlenül. El csábított. Éreztem leheletét a számon. Le hunytam a szememet és vártam a csodát. George puha ajka az enyémekre tapadt. Nyelve utat tört és táncba kezdtek az enyémmel. Kezemet át fontam a nyakán és bele túrtam a hajába , míg ő kezét a derekamra rakta és közelebb húzott magához. Teste az enyémhez simult. Szíve hevesen vert ahogy az enyém is. Pillangók repkedtek a gyomromba, lábam meg remegett. Ha nem George erős karjaiba lennék akkor tuti össze estem volna. Gyengéden csókolt, olyan finoman. Imádom a csókját, az ölelését, a szemét, a mosolyát, a haját, a stílusát, mindenét. De ez annyira bonyolult. Ha össze jövök vele akkor boldog leszek és életem szerelmével fogok együtt lenni, de akkor el veszítem a legjobb barátomat amit nem nagyon szeretnék. Lassan el váltak ajkaink és ki nyitottam a szememet. Gyönyörű szép barna szeme csillogott. Annyira szép.
- Öhm... azt hiszem nekem is mennem kéne.- húzódtam el tőle. Már másodjára történik ez velünk. Mind a két csóknál ugyan azt éreztem.
- Ajj Jas én ezt nem bírom... Mindig ezt csinálod. Nem értelek!- rázta a fejét. Igaza volt. Most vagy soha. Ezt meg kell beszélnünk.
- Figyelj George. Nem tudom hogy mit érzek irántad.- fogtam meg a homlokomat.
- Én tudom hogy irántad mit érzek!- lépett újra közelebb. Lábaim újra meg remegtek.
- Mit?- kérdeztem. Őszintén? Nagyon érdekelt.
- Jasmine Sparks, nagyon de nagyon kedvellek.- mondta ki. Egy ütemet ki hagyott a szívem.
- George Shelley, én is nagyon kedvellek.-mosolyogtam rá. Lassan közel jött hozzám majd meg ölelt. El kezdtem csikizni mire ugrott egyet. Egy csiki párbaj után el kísért a házunkig. Kicsit sem vagyunk hülyék. Szomszédok vagyunk de azért kísérgetjük egymást.
- Jó éjszakát.- öleltem meg utoljára. Nem akarom el engedni. A búcsú fáj.
- Neked is hercegnő.- hercegnő? Hm... nem is annyira rossz név. Oda hajoltam hozzá és egy puszit nyomtam a szájára majd be mentem a házba. Neki dőltem az ajtónak és lassan le csúsztam a földre. Most több lesz köztünk mint barátság? Még magam se tudom. Minden esetre én nem lennék annyira szomorú. Már megint kezdem. Lassan fel álltam. Be néztem a nyugodtan alvó Jamie-re. Olyan cukin aludt. Szerettem volna vele beszélgetni de nem volt szívem fel kelteni. Gyorsan meg fürödtem és be feküdtem az ágyikómba. Nincs itt mellettem George hogy át öleljen. Olyan furcsa. 2 napig vele aludtam. Most alszok először egyedül ebbe a szobába. Remélem este nem fognak meg ölni a gyilkos babák. Nincs is babám. Nem vagyok normális. Amikor vissza gondolok arra hogy George meg csókol a szívem újra hevesen dobog. Vajon több lesz köztünk mint barátság?
2012. november 27., kedd
2012. november 14., szerda
Tizenkettedik fejezet
" Fel álltam és futottam az ajtóhoz..."
2011.09.22.
Ki nyitottam és a barátnőm állt előttem.Megszeppenve harapott az alsó ajkába.
-NA VÉGRE!-ordítottam.Meg fogtam a kezét és be rángattam az ajtón.Hatalmas szemekkel nézett rám.Komolyan olyan voltam mint aki meg bolondult.Szegény Jamie.Halálra rémítettem a viselkedésemmel.
-Meg jött.-állt fel George és ölelte meg.Jam persze hogy vissza ölelt.Pedig nem is annyira szoktak ölelkezni.Nem jöhet ki rajtam a féltékenység.
-Szia. Danielle Peazer vagyok.-nyújtotta oda a kezét. Jam kezet fogott vele.Kicsit szerintem meg ismerte Danielle-t mivel szeretjük az 1D-t.Igazából Jam szereti én meg imádom.
-Én Jamie Clarck vagyok.Jasmine legjobb barátnője.-mosolygott rá. Látszott rajta hogy izgatott volt mivel az csinálta a lábával amit akkor szokott mikor izgul.Hogy én mennyire ismerem.De mit is vártam?Évek óta minden napomat vele töltöm.
-Na mutatsz nekünk néhány tánc lépést?-csapta össze a kezét Danielle.Egyből a közepébe.Ez a csaj nem filózik az biztos.Látszott Jamien hogy be van kakilva.
-Öhm... persze.De egyedül nem megy.Nagyon izgulok.Jas nem táncolsz velem?-nézett rám kis kutya szemekkel.Hát ez meg bolondult?Itt van George is és én nem is nagyon akarok táncolni.Tudta hogy nem akarom még is direkt le szólított.De le fogom ütni.
-Mi?Én?Nem.. tudod hogy én nem tudok táncolni!-tettem magam elé a kezemet.Könyörgöm tagadd le hogy tudok!Erre egy ilyen"te hülye vagy" fejet vágott.Ezt még vissza kapod Jamie.
-Te nem vagy normális.Még saját koreográfiát is ki találtunk.Kérlek szépen. Tudod hogy ez a legnagyobb álmom!- istenem. Most be veti ezt a szöveget. Tudja hogy nem hagyom cserben.Még akkor se ha nem akarok táncolni.
-Oké...- adtam be a derekamat. Oda álltam mellé és meg vártuk míg George le hozza a laptopját.Hamarabb is le hozhattuk volna.
-Melyik zenére akartok táncolni?- kérdezte. Gyorsan meg beszéltük hogy melyikre táncolunk.Persze hogy az én kedvenc zenémet választottuk.
-One direction What Makes you beautiful.- mondtam neki. Be írta majd el kezdődött a zene. Imádtam ezt a zenét. Imádok táncolni de mások előtt nem annyira merek. Jamie-nek ez az élete. Nekem csak hobbi de én is szeretek. Mikor táncoltunk olyan fel szabadultnak éreztem magamat. A végére eléggé ki fáradtam. Le dőltem a kanapára és nagy levegőket vettem. Már régen nem táncoltam így ki fáradtam.
-Hát ez szuper volt.- ugrándozott Danielle.TETSZETT NEKI!Jézusom mekkora kő esett le a szívemről.
-Köszi. Majmocskám hoznál nekem egy pohár vizet?- néztem George-ra. A lányok el kezdtek nevetni.Régen is mindig majmocskának hívtam.
-Persze nyuszkóm.-ezzel ki ment a konyhába.Nyuszkó.Ez a név olyan furcsa még mindig.
- Istenem ti olyan hülye neveket tudtok ki találni.- mondta meg a véleménynét Jam de el nevette magát.Mert ő tuti jobbat tud ki találni.
- Szerintem cukik.- kuncogott Danielle.Cukik?Cukik vagyunk?Szerintem csak George cuki.
- Haha... nagyon vicces. Én ezt komolyan veszem. Ő az én kis majmom.- mondtam büszkén.Tényleg komoly.Mindig banánt eszik.
- És volt már csók?- kérdezte Danielle.Most komolyan vallatni fognak?Ekkor jött be George.Az én meg mentőm.
- Kólát hoztam.- adta volna a kezembe de én nem vettem el.Ő még nem is tudja a betegségemet.
- Öhm.. bocsi de én nem iszok kólát. A szénsavtól be dagad a szám.- húztam el a számat. Igen ez nem allergia de ha kólát vagy bármilyen szénsavas vized vagy üdítőt iszok akkor fel dagad a szám és 1 napig nem megy le. Még enni se tudok. Már többször is volt ilyen.
- Ezt nem is tudtam. Akkor hozok narancslevet. Vagy azt se szabad?- húzta fel a szemöldökét.Jó tudni hogy a narancslében van szénsav.
- De azt szabad. Szerinted a narancslébe van szénsav te okos tojás?- néztem rá.Fel nevettünk ő meg sértődött képet vágott.
- Jól van na. Akkor mindjárt jövök.- újra ki ment a konyhába.A lányok megint rám néztek.Istenem.
- Na ott tartottunk hogy volt már csók?- kérdezte megint Danielle.Mennyire ciki ez.
- Hát... öhm... igen 1 szer volt.- vakartam a tarkómat.Erre Jam el kezdett kuncogni.Egy nagyon kicsit még el is pirultam.
- És jól csókol?- húzogatta a szemöldökét Jam. Most ilyen hallgassuk ki Jasmine-t perc van.Vissza gondolva.Nagyon jól csókol.Sőt talán ez volt az egyik legjobb csókom.
- Igen jól csókol.- ekkor jött be George.Jézusom.Ne már!Remélem nem hallotta meg.
- Ki csókol jó?- adta a kezembe a narancslevet. A francba. Meg hallotta. Istenem de béna vagy Jam.Most mit mondjak?Mind egy mert Jam már válaszolt.
- Te.- vont vállat Jam. Pont a narancslevembe kortyoltam de az ki is jött. Az egész George arcán landolt. Teljesen piros voltam.Milyen egy kis mocsok Jamie.
- Köszönöm Jas hogy meg osztod velem a narancs leved.- söpörte ki szeméből. Ezen a kis bakin a lányok jót nevettek.Én is el mosolyodtam.
- Én nagyon sajnálom. Én nem akartam.- kezdtem dadogni össze vissza. El kezdtem a kezemmel törölgeti az arcát. Arca puha volt mint a babák bőre. Alsó ajkamba haraptam.Olyan jó érzés hozzá érni.
- Semmi baj. Megyek inkább meg mosom az arcomat.- nézett a szemeimbe. Hát ezt muszáj volt meg csinálnia.Most itt fogok haldokolni.
- Oké.- vettem le kezemet az arcáról. Őszintén szólva jobban örülnék ha nem csak barátok lennénk. De MÉG nem.
- Amúgy köszi szépen. Te is jól csókolsz.- kacsintott majd ki ment. Bele olvadtam a kanapéba (nem szó szerint).Jól csókolok.
- Szerintem beszéljük meg hogy akkor mi lesz.- próbáltam úgy csinálni mint ha ez a szituáció meg se történt volna.A lányok meg értették és el tereltük a témát.
- Oké. Arra gondoltam hogy Jamie téged szeretnélek meg kérni hogy lépj be hozzánk a tánc csapatba. Persze majd a csapat előtt is kell táncolnod de tuti hogy szeretni fognak. Jasmine téged pedig modellként és táncos ként is szeretnélek fel kérni.- komoly volt.Modellkedni?Nem is tudom. Lehet hogy sok lenne nekem a tánc is meg a modellkedés is.Amúgy se vagyok egy modell alkat.
- Nem tudom. Nem sok ez így kicsit?- húztam el a számat. George le jött és be ült mellém.Az a George illat meg csapta az orromat.Hmm...
- Figyelj. Dél előtt modellkedsz és 2-től kezdődik a tánc. Én is bírom habár én nem mindig modellkedek.- simogatta meg a combját.Jó de ő milyen fitt.Én meg, itthon a kanapé előtt chips-et zabálok.
- Nem is tudom...- kezdtem egy kicsit be rezelni.És ha nem jön be semelyik?Mehetek egy boltba árusnak.
- Figyelj rám. Szerintem fogadd el. Ez így szuper jó lesz.- mosolygott rám biztatóan George.Ő akarja.Ha ő akarja akkor meg csinálom.
- Rendben. El fogadom. De csak miattatok.- adtam be a derekam.
2011.09.22.
Ki nyitottam és a barátnőm állt előttem.Megszeppenve harapott az alsó ajkába.
-NA VÉGRE!-ordítottam.Meg fogtam a kezét és be rángattam az ajtón.Hatalmas szemekkel nézett rám.Komolyan olyan voltam mint aki meg bolondult.Szegény Jamie.Halálra rémítettem a viselkedésemmel.
-Meg jött.-állt fel George és ölelte meg.Jam persze hogy vissza ölelt.Pedig nem is annyira szoktak ölelkezni.Nem jöhet ki rajtam a féltékenység.
-Szia. Danielle Peazer vagyok.-nyújtotta oda a kezét. Jam kezet fogott vele.Kicsit szerintem meg ismerte Danielle-t mivel szeretjük az 1D-t.Igazából Jam szereti én meg imádom.
-Én Jamie Clarck vagyok.Jasmine legjobb barátnője.-mosolygott rá. Látszott rajta hogy izgatott volt mivel az csinálta a lábával amit akkor szokott mikor izgul.Hogy én mennyire ismerem.De mit is vártam?Évek óta minden napomat vele töltöm.
-Na mutatsz nekünk néhány tánc lépést?-csapta össze a kezét Danielle.Egyből a közepébe.Ez a csaj nem filózik az biztos.Látszott Jamien hogy be van kakilva.
-Öhm... persze.De egyedül nem megy.Nagyon izgulok.Jas nem táncolsz velem?-nézett rám kis kutya szemekkel.Hát ez meg bolondult?Itt van George is és én nem is nagyon akarok táncolni.Tudta hogy nem akarom még is direkt le szólított.De le fogom ütni.
-Mi?Én?Nem.. tudod hogy én nem tudok táncolni!-tettem magam elé a kezemet.Könyörgöm tagadd le hogy tudok!Erre egy ilyen"te hülye vagy" fejet vágott.Ezt még vissza kapod Jamie.
-Te nem vagy normális.Még saját koreográfiát is ki találtunk.Kérlek szépen. Tudod hogy ez a legnagyobb álmom!- istenem. Most be veti ezt a szöveget. Tudja hogy nem hagyom cserben.Még akkor se ha nem akarok táncolni.
-Oké...- adtam be a derekamat. Oda álltam mellé és meg vártuk míg George le hozza a laptopját.Hamarabb is le hozhattuk volna.
-Melyik zenére akartok táncolni?- kérdezte. Gyorsan meg beszéltük hogy melyikre táncolunk.Persze hogy az én kedvenc zenémet választottuk.
-One direction What Makes you beautiful.- mondtam neki. Be írta majd el kezdődött a zene. Imádtam ezt a zenét. Imádok táncolni de mások előtt nem annyira merek. Jamie-nek ez az élete. Nekem csak hobbi de én is szeretek. Mikor táncoltunk olyan fel szabadultnak éreztem magamat. A végére eléggé ki fáradtam. Le dőltem a kanapára és nagy levegőket vettem. Már régen nem táncoltam így ki fáradtam.
-Hát ez szuper volt.- ugrándozott Danielle.TETSZETT NEKI!Jézusom mekkora kő esett le a szívemről.
-Köszi. Majmocskám hoznál nekem egy pohár vizet?- néztem George-ra. A lányok el kezdtek nevetni.Régen is mindig majmocskának hívtam.
-Persze nyuszkóm.-ezzel ki ment a konyhába.Nyuszkó.Ez a név olyan furcsa még mindig.
- Istenem ti olyan hülye neveket tudtok ki találni.- mondta meg a véleménynét Jam de el nevette magát.Mert ő tuti jobbat tud ki találni.
- Szerintem cukik.- kuncogott Danielle.Cukik?Cukik vagyunk?Szerintem csak George cuki.
- Haha... nagyon vicces. Én ezt komolyan veszem. Ő az én kis majmom.- mondtam büszkén.Tényleg komoly.Mindig banánt eszik.
- És volt már csók?- kérdezte Danielle.Most komolyan vallatni fognak?Ekkor jött be George.Az én meg mentőm.
- Kólát hoztam.- adta volna a kezembe de én nem vettem el.Ő még nem is tudja a betegségemet.
- Öhm.. bocsi de én nem iszok kólát. A szénsavtól be dagad a szám.- húztam el a számat. Igen ez nem allergia de ha kólát vagy bármilyen szénsavas vized vagy üdítőt iszok akkor fel dagad a szám és 1 napig nem megy le. Még enni se tudok. Már többször is volt ilyen.
- Ezt nem is tudtam. Akkor hozok narancslevet. Vagy azt se szabad?- húzta fel a szemöldökét.Jó tudni hogy a narancslében van szénsav.
- De azt szabad. Szerinted a narancslébe van szénsav te okos tojás?- néztem rá.Fel nevettünk ő meg sértődött képet vágott.
- Jól van na. Akkor mindjárt jövök.- újra ki ment a konyhába.A lányok megint rám néztek.Istenem.
- Na ott tartottunk hogy volt már csók?- kérdezte megint Danielle.Mennyire ciki ez.
- Hát... öhm... igen 1 szer volt.- vakartam a tarkómat.Erre Jam el kezdett kuncogni.Egy nagyon kicsit még el is pirultam.
- És jól csókol?- húzogatta a szemöldökét Jam. Most ilyen hallgassuk ki Jasmine-t perc van.Vissza gondolva.Nagyon jól csókol.Sőt talán ez volt az egyik legjobb csókom.
- Igen jól csókol.- ekkor jött be George.Jézusom.Ne már!Remélem nem hallotta meg.
- Ki csókol jó?- adta a kezembe a narancslevet. A francba. Meg hallotta. Istenem de béna vagy Jam.Most mit mondjak?Mind egy mert Jam már válaszolt.
- Te.- vont vállat Jam. Pont a narancslevembe kortyoltam de az ki is jött. Az egész George arcán landolt. Teljesen piros voltam.Milyen egy kis mocsok Jamie.
- Köszönöm Jas hogy meg osztod velem a narancs leved.- söpörte ki szeméből. Ezen a kis bakin a lányok jót nevettek.Én is el mosolyodtam.
- Én nagyon sajnálom. Én nem akartam.- kezdtem dadogni össze vissza. El kezdtem a kezemmel törölgeti az arcát. Arca puha volt mint a babák bőre. Alsó ajkamba haraptam.Olyan jó érzés hozzá érni.
- Semmi baj. Megyek inkább meg mosom az arcomat.- nézett a szemeimbe. Hát ezt muszáj volt meg csinálnia.Most itt fogok haldokolni.
- Oké.- vettem le kezemet az arcáról. Őszintén szólva jobban örülnék ha nem csak barátok lennénk. De MÉG nem.
- Amúgy köszi szépen. Te is jól csókolsz.- kacsintott majd ki ment. Bele olvadtam a kanapéba (nem szó szerint).Jól csókolok.
- Szerintem beszéljük meg hogy akkor mi lesz.- próbáltam úgy csinálni mint ha ez a szituáció meg se történt volna.A lányok meg értették és el tereltük a témát.
- Oké. Arra gondoltam hogy Jamie téged szeretnélek meg kérni hogy lépj be hozzánk a tánc csapatba. Persze majd a csapat előtt is kell táncolnod de tuti hogy szeretni fognak. Jasmine téged pedig modellként és táncos ként is szeretnélek fel kérni.- komoly volt.Modellkedni?Nem is tudom. Lehet hogy sok lenne nekem a tánc is meg a modellkedés is.Amúgy se vagyok egy modell alkat.
- Nem tudom. Nem sok ez így kicsit?- húztam el a számat. George le jött és be ült mellém.Az a George illat meg csapta az orromat.Hmm...
- Figyelj. Dél előtt modellkedsz és 2-től kezdődik a tánc. Én is bírom habár én nem mindig modellkedek.- simogatta meg a combját.Jó de ő milyen fitt.Én meg, itthon a kanapé előtt chips-et zabálok.
- Nem is tudom...- kezdtem egy kicsit be rezelni.És ha nem jön be semelyik?Mehetek egy boltba árusnak.
- Figyelj rám. Szerintem fogadd el. Ez így szuper jó lesz.- mosolygott rám biztatóan George.Ő akarja.Ha ő akarja akkor meg csinálom.
- Rendben. El fogadom. De csak miattatok.- adtam be a derekam.
2012. november 13., kedd
Tizenegyedik fejezet
" Lassacskán haza értünk de otthon nem csak George szülei voltak..."
2011.09.22.
-Danielle?!- örült meg George. Mindjárt ki derül hogy megint az egyik unoka tesója.Oda ment hozzá és meg ölelte.
-Szia..sztok- tette hozzá mikor meg látott engem.Rám mosolygott.Vagy egy gonosz banya aki be akar nyalni vagy egy aranyos lány aki nagyon cuki és kedves.2-ő közül valamelyik.Szép barna göndör haja volt és gyönyörű alakja. Olyan volt mint egy modell.
-Helló!Jasmine Parks vagyok.George legjobb barátja.- fogtam vele kezet.Tekintetébe nem azt a gonoszságot véltem fel fedezni.De hát ki tudja.
-Én Danielle Peazer vagyok.George egyik jó barátja.- hoppá. Még sem unoka tesója.Olyan ismerős volt valahonnan.De nem jutott eszembe hogy honnan. Le ültünk a kanapéra.Én George mellé ültem Danielle meg az egyik fotelba.
-És mi járatba erre?- kérdezte George vidáman.Biztos nagyon jóba vannak ha ennyire örül neki.Áh nem zavar de hogy is.
-A segítségedet szeretném kérni.Fiatal modelleket és táncosokat keresünk.Talán te tudnál segíteni.- nézett rá segélykérően.Jamie-t lehet érdekelné a tánc.
-Meg kérdezhetem hogy miért? Ne vedd tolakodásnak de nagyon érdekel.- mosolyogtam kínosan.Igen kínosan éreztem magamat amiért nem tudok semmiről.
-Semmi baj.Egy modell ügynökségnél dolgozok és az egyik modellünk drogozott ezért ki kellett rúgnunk.Táncosokat pedig azért mert jövőre az X factor-ba mi fogunk a csapatommal táncolni és kéne +2 ember.Én táncolok és modellkedek egybe.Sok ilyen lány van aki 2 műszakba dolgozik.Nagyon jól fizet és élvezem is.Ha nem zavar akkor én is meg szeretném kérdezni hogy neked mi az állásod.- aranyos lánynak tűnt.Most már tudom hogy miért ilyen csinos.
-Öhm... hát tudod én nem rég költöztem ide a legjobb barátnőmmel és holnap akarunk el menni munkát keresni.- húztam el a számat. Én is olyan pályán akarok el helyezkedni amit élvezek is.
-És gondolkoztál már hogy hova akarsz menni?- nézett rám fel húzott szemöldökkel.Hová akar ki lyukadni?
-Nem nagyon...tudod én is ilyesmire gondoltam csak hát nem is tudom.- néztem a zoknimat.Ilyenkor az a legérdekesebb.Fekete és szüke csíkos.
-Fel állnál egy kicsit? Meg szeretném nézni az alakodat.- erre nagyra nyíltak a szemeim. Engem akar meg nézni?
-Persze.- fel álltam.Mutatta hogy pörögjek körbe.Meg tettem.Végig mért és el mosolyodott.
-Nagyon jó alakod van és gyönyörű az arcod.Ha szeretnél modellkedni szívesen segítek neked el helyezkedni.- nézett rám biztatóan.Le sokkoltam.Soha nem gondoltam volna hogy modell alkat vagyok.
-Én?Modellnek?- elég fura fejet vághattam mivel George fel nevetett.
-Igen.És igazad van Dan.Nagyon szép és csinos.Szerintem fogadd el nyuszkó.- erre Danielle nagyot nézett.Hát igen.George is ilyenkor tud nyuszkónak hívni.
-Hú... igen el fogadom.De ha nem tetszek majd másoknak?- szomorodtam el.Ettől féltem a legjobban.Mindig is olyan ember voltam akit érdekel hogy mit gondolnak róla az emberek.Ezt nagyon utálom magamba.Néha azt kívánom hogy bárcsak olyan ember lennék aki le szarja hogy mit gondolnak róla.De én sajnos nem vagyok olyan.
-Nyugodj meg.Te tetszeni fogsz mindenkinek.- ölelte meg George. Na ez most nagyon jó esett.Ez nagyon hiányzott.
-Akkor örülök neki.- pusziltam meg az arcát miután el váltunk egymástól.
-Öhm kérdezhetek valamit?- vakarta a tarkóját Denielle.Zavarban van.Mivel hoztuk zavarba?
-Persze.- mondtuk szinte egyszerre George-val.Utálom az ilyet de most az egyszer nem zavart.
-Ti jártok?- húzogatta a szemöldökét.Erre össze néztünk George-val.Na most én vagyok hihetetlenül zavarba.
-Nem.- vágtuk rá.Megint egyszerre.Olyan mintha be tanultuk volna.Ahj már.
-Hm.. pedig cukik lennétek.- simogatta az állát.Igen ezt én is jól tudom de nem lehet.Vagy is lehetne de még egyenlőre nem fogunk járni.
-Köszi.- pirultam el.Ahogy rá néztem George-ra ős is be pirult.El mosolyodtam. Kicsit piros arca egyszerűen csodálatos látvány volt.
-Már csak 2 táncos kéne.Az meg még nehezebb mint a modell találása.- huppant le szomorúan a fotelba.Hahaha most jövök én.
-Várjunk.Én tudok 1 lányt aki tutira el vállalná.- erre mind a 2-en felém fordították a fejüket.Geroge csak el mosolyodott.Ő már tudta hogy kire gondolok.
-Várj egy percet.El intézem hogy találkozzatok oké?- vettem elő a telefonom.
-Rendben.Időm az van.- sóhajtott fel Danielle.El kezdtem tárcsázni barátnőmet.3 csengés után fel vette.
-Szia.Mondjad?- szólt bele vidáman.
-Helló.Figyelj.Meg találtam neked a legjobb munkát amire vágyhatnál.- mondtam neki izgatottan.
-Komolyan?Mi az?- vált ő is izgatottá.
-Danielle George egyik barátja táncos és 2 táncost keres a csapatába akik jövőre velük lehetnek táncosok az X factor-ba.Egyből rád gondoltam.De ide kéne jönnöd hogy mutass neki valamit.- mászkáltam fel alá.
-ÚR ISTEN!10 perc és otthon vagyok.- rám csapta a telefont.Megint.Ez már szokásává vált.Vissza csúsztattam telefonomat a zsebembe és Danielle elé léptem.
-Danielle meg találtam a világ legjobb táncosát neked.- nézetem fülig érő mosollyal.Tényleg nagyon jól tud táncolni.
-Komolyan?Imádlak.- fel állt és meg ölelt.Egyáltalán nem lepett meg.Vissza öleltem.
-Oh.. én is.10 perc és itt lesz.Be mutat neked majd egy táncot.- engedtük el egymást.
-Nem kértek semmit inni vagy enni?- kérdezte George udvariasan.
-Köszi nem.- válaszoltuk egyszerre.Ma ilyen válaszoljunk egyszerre nap van. Vissza ültünk a kanapéra és vártunk.Közbe le jött George anyukája inni majd vissza is ment a szobájába.Hirtelen csengettek.Fel álltam és futottam az ajtóhoz....
Danielle:
2011.09.22.
-Danielle?!- örült meg George. Mindjárt ki derül hogy megint az egyik unoka tesója.Oda ment hozzá és meg ölelte.
-Szia..sztok- tette hozzá mikor meg látott engem.Rám mosolygott.Vagy egy gonosz banya aki be akar nyalni vagy egy aranyos lány aki nagyon cuki és kedves.2-ő közül valamelyik.Szép barna göndör haja volt és gyönyörű alakja. Olyan volt mint egy modell.
-Helló!Jasmine Parks vagyok.George legjobb barátja.- fogtam vele kezet.Tekintetébe nem azt a gonoszságot véltem fel fedezni.De hát ki tudja.
-Én Danielle Peazer vagyok.George egyik jó barátja.- hoppá. Még sem unoka tesója.Olyan ismerős volt valahonnan.De nem jutott eszembe hogy honnan. Le ültünk a kanapéra.Én George mellé ültem Danielle meg az egyik fotelba.
-És mi járatba erre?- kérdezte George vidáman.Biztos nagyon jóba vannak ha ennyire örül neki.Áh nem zavar de hogy is.
-A segítségedet szeretném kérni.Fiatal modelleket és táncosokat keresünk.Talán te tudnál segíteni.- nézett rá segélykérően.Jamie-t lehet érdekelné a tánc.
-Meg kérdezhetem hogy miért? Ne vedd tolakodásnak de nagyon érdekel.- mosolyogtam kínosan.Igen kínosan éreztem magamat amiért nem tudok semmiről.
-Semmi baj.Egy modell ügynökségnél dolgozok és az egyik modellünk drogozott ezért ki kellett rúgnunk.Táncosokat pedig azért mert jövőre az X factor-ba mi fogunk a csapatommal táncolni és kéne +2 ember.Én táncolok és modellkedek egybe.Sok ilyen lány van aki 2 műszakba dolgozik.Nagyon jól fizet és élvezem is.Ha nem zavar akkor én is meg szeretném kérdezni hogy neked mi az állásod.- aranyos lánynak tűnt.Most már tudom hogy miért ilyen csinos.
-Öhm... hát tudod én nem rég költöztem ide a legjobb barátnőmmel és holnap akarunk el menni munkát keresni.- húztam el a számat. Én is olyan pályán akarok el helyezkedni amit élvezek is.
-És gondolkoztál már hogy hova akarsz menni?- nézett rám fel húzott szemöldökkel.Hová akar ki lyukadni?
-Nem nagyon...tudod én is ilyesmire gondoltam csak hát nem is tudom.- néztem a zoknimat.Ilyenkor az a legérdekesebb.Fekete és szüke csíkos.
-Fel állnál egy kicsit? Meg szeretném nézni az alakodat.- erre nagyra nyíltak a szemeim. Engem akar meg nézni?
-Persze.- fel álltam.Mutatta hogy pörögjek körbe.Meg tettem.Végig mért és el mosolyodott.
-Nagyon jó alakod van és gyönyörű az arcod.Ha szeretnél modellkedni szívesen segítek neked el helyezkedni.- nézett rám biztatóan.Le sokkoltam.Soha nem gondoltam volna hogy modell alkat vagyok.
-Én?Modellnek?- elég fura fejet vághattam mivel George fel nevetett.
-Igen.És igazad van Dan.Nagyon szép és csinos.Szerintem fogadd el nyuszkó.- erre Danielle nagyot nézett.Hát igen.George is ilyenkor tud nyuszkónak hívni.
-Hú... igen el fogadom.De ha nem tetszek majd másoknak?- szomorodtam el.Ettől féltem a legjobban.Mindig is olyan ember voltam akit érdekel hogy mit gondolnak róla az emberek.Ezt nagyon utálom magamba.Néha azt kívánom hogy bárcsak olyan ember lennék aki le szarja hogy mit gondolnak róla.De én sajnos nem vagyok olyan.
-Nyugodj meg.Te tetszeni fogsz mindenkinek.- ölelte meg George. Na ez most nagyon jó esett.Ez nagyon hiányzott.
-Akkor örülök neki.- pusziltam meg az arcát miután el váltunk egymástól.
-Öhm kérdezhetek valamit?- vakarta a tarkóját Denielle.Zavarban van.Mivel hoztuk zavarba?
-Persze.- mondtuk szinte egyszerre George-val.Utálom az ilyet de most az egyszer nem zavart.
-Ti jártok?- húzogatta a szemöldökét.Erre össze néztünk George-val.Na most én vagyok hihetetlenül zavarba.
-Nem.- vágtuk rá.Megint egyszerre.Olyan mintha be tanultuk volna.Ahj már.
-Hm.. pedig cukik lennétek.- simogatta az állát.Igen ezt én is jól tudom de nem lehet.Vagy is lehetne de még egyenlőre nem fogunk járni.
-Köszi.- pirultam el.Ahogy rá néztem George-ra ős is be pirult.El mosolyodtam. Kicsit piros arca egyszerűen csodálatos látvány volt.
-Már csak 2 táncos kéne.Az meg még nehezebb mint a modell találása.- huppant le szomorúan a fotelba.Hahaha most jövök én.
-Várjunk.Én tudok 1 lányt aki tutira el vállalná.- erre mind a 2-en felém fordították a fejüket.Geroge csak el mosolyodott.Ő már tudta hogy kire gondolok.
-Várj egy percet.El intézem hogy találkozzatok oké?- vettem elő a telefonom.
-Rendben.Időm az van.- sóhajtott fel Danielle.El kezdtem tárcsázni barátnőmet.3 csengés után fel vette.
-Szia.Mondjad?- szólt bele vidáman.
-Helló.Figyelj.Meg találtam neked a legjobb munkát amire vágyhatnál.- mondtam neki izgatottan.
-Komolyan?Mi az?- vált ő is izgatottá.
-Danielle George egyik barátja táncos és 2 táncost keres a csapatába akik jövőre velük lehetnek táncosok az X factor-ba.Egyből rád gondoltam.De ide kéne jönnöd hogy mutass neki valamit.- mászkáltam fel alá.
-ÚR ISTEN!10 perc és otthon vagyok.- rám csapta a telefont.Megint.Ez már szokásává vált.Vissza csúsztattam telefonomat a zsebembe és Danielle elé léptem.
-Danielle meg találtam a világ legjobb táncosát neked.- nézetem fülig érő mosollyal.Tényleg nagyon jól tud táncolni.
-Komolyan?Imádlak.- fel állt és meg ölelt.Egyáltalán nem lepett meg.Vissza öleltem.
-Oh.. én is.10 perc és itt lesz.Be mutat neked majd egy táncot.- engedtük el egymást.
-Nem kértek semmit inni vagy enni?- kérdezte George udvariasan.
-Köszi nem.- válaszoltuk egyszerre.Ma ilyen válaszoljunk egyszerre nap van. Vissza ültünk a kanapéra és vártunk.Közbe le jött George anyukája inni majd vissza is ment a szobájába.Hirtelen csengettek.Fel álltam és futottam az ajtóhoz....
Danielle:
2012. november 12., hétfő
Tizedik fejezet
" - George meg jöttünk!- kiabált valaki a konyhából..."
2011.09.22.
El kaptam a fejemet az arcától és figyeltem hogy ki jön be az ajtón.George szülei és tesói voltak. Sorba jöttek be fele és meglepetten néztek ránk.
- Helló!- köszönt George. Fel állt és magával húzott hogy én is álljak fel.
- Csókolom sziasztok!- mosolyogtam. Még mindig nem esett le nekik hogy ki vagyok. Hát igen. Elég sokat változtam.
- Szia. Én Toni Harris vagyok.- nyújtotta a kezét. Tényleg meg változhattam ha nem ismertek meg.
- Csókolom.Én Jasmine Sparks!- fogtam vele kezet. Nagy szemekkel nézett majd el mosolyodott.
- Jézusom! Jasmine. Nagyon meg változtál. Meg se ismertelek.- ölelt meg. Sorba meg öleltem mindenkit mivel nem kicsi a család.
(csak ezt a képet találtam)
Harriet, Leo, Louisiana, Brionna, Tom, Tori, és Adam. Adam George apja. Will George legnagyobbik testvére a Királyi Tengerészgyalogság része így nem szokott annyira itthon lenni. Minden tiszteletem az övé. Le ültek a kanapára és el kezdtünk beszélgetni. Kérdezősködtek egy sort de nem zavart. Elég sokáig beszélgettünk. Kb. fél 3 körül ki sütött a nap és el állt az eső. Tori meg kért engem és George-t hogy vigyük el Brionna-t,és Leo-t a játszótérre. Fel húztuk a cipőnket majd meg indultunk a játszótér felé. Azóta a csók óta nem is annyira beszélgettünk George-val.Brionna és Leo előttünk sétáltak és ugráltak. Azon versenyeztek hogy nem szabad rá lépni a vonalakra a járdán vagy bele esnek a forró lávába. Régen én is mindig ilyet játszottam.
- Figyelj George az a csók nekem...- nem tudtam be fejezni mert a szavamba vágott.Istenem ez a fiú.
- Tudom nem kellett volna. Sajnálom.- nézte a földet. Rám se pillantott csak a földet pásztázta.Nem akarta vagy mi?Én annyira élveztem.
- Semmi baj. Őszintén nem zavart hogy meg csókoltál.- arcom egy kicsit el pirult.Remélem nem fogja azt mondani hogy neki semmit nem jelentett.
- Komolyan?- nézett rám nagy szemekkel. Ennyire meg lepte volna?Talán van remény?
- Igen.- bólogattam.Egy hatalmasat sóhajtott.
- Akkor meg nyugodtam. Azt hittem hogy te nem úgy viszonyulsz hozzám mint én hozzád...- alig találta meg a szavakat. Mikor zavarba van annyira édes. Habár ő mindig édes.De hogyan?Barátként?
- Miért te hogy viszonyulsz hozzám?- kíváncsi voltam. Nagyon is.Csak ne utasíts vissza könyörgöm.
- Hát én azt hiszem hogy nem úgy nézek rád mint egy.... barát.- épp most értünk a játszótérre.Úr isten.Ki mondta.Nem barátként néz rám!Le ültünk egy padra Míg Brionna és Leo el mentek játszani.Nem hiszem el.
- George... én is többet érzek... de ez még nekem gyors! 2-3 napja vagyok még csak itt... szerintem várjunk még egy kis időt és ha úgy lesz akkor meg próbálhatjuk.- néztem mélyen barna szemébe. Egy kis szomorúságot véltem fel fedezni rajta. Sajnáltam de szerintem így jobb lesz.Ha a sors úgy akarja akkor biztosan együtt leszünk.
- Oké...- erőltetett egy mosolyt. Oda mentem hozzá és meg öleltem.Az a George-os illat.Hirtelen egy visítást hallottunk. Hátra néztünk és a szívem le állt. Brionna a földön feküdt.Szívem egyből gyorsabban vert.
- BRIONNA!- kiabált George majd oda futott hozzá, én is vele együtt futottam.Hatalmas levegőket vett szegénykém.Nagyon meg ilyedt ahogyan én is.A tenyerem izzadt.
- Úr isten. mi történt?- néztem Brionna-ra. Nem ájult el hála a jó égnek.Nagy szemekkel figyelt minket.
- Brionna jól vagy? Nincs bajod?- simogatta a fejét és magához ölelte George.Nagyot nyeltem.Mennyire aranyos.
- Igen jól vagyok de bibis lett a kezem.- mutatta meg a kezén a kis horzsolást.A szája le konyult mint a mesékben-
- Adok rá neked puszit.- oda hajolt George és adott neki rá puszit. Ő igazán jó apa lesz. Ahogy el néztem hogy fel állítja Brionna-t és azt mondja neki hogy jobban vigyázzon magára rá jöttem valamire. Hogy mindent el rontottam. Én szeretem George-t de nem merem be vallani neki. Vissza mentünk a padra és vissza ültünk.
- George nem megyünk el ma este a big ben-hez? Annyira érdekel.- kezdtem el ülő helyzetembe ugrálni mint egy kényes picsa.Persze csak viccből.
- De el mehetünk! Akkor lassan indulhatunk is.- állt fel.Ó szegény kicsikkel alig voltunk még a játszótéren.
- Na nem! Még kb. 10 percet se voltunk.- húztam vissza a padra.El mosolyodott majd meg forgatta a szemét.
- Rendben akkor még maradunk.- sóhajtott egyet. El kezdtünk beszélgetni arról hogy ma este el megyünk a big ben-hez és utána el megyünk a parkba. Meg beszéltük hogy egybe öltözünk. Igen mi ilyen semleges témákról beszélgetünk. Fél óra múlva haza indultunk. Nevetgélve mentünk mivel rám jött az 5 perc és ilyenkor mindenen nevetek. Lassacskán haza értünk de otthon nem csak George szülei voltak....
2011.09.22.
El kaptam a fejemet az arcától és figyeltem hogy ki jön be az ajtón.George szülei és tesói voltak. Sorba jöttek be fele és meglepetten néztek ránk.
- Helló!- köszönt George. Fel állt és magával húzott hogy én is álljak fel.
- Csókolom sziasztok!- mosolyogtam. Még mindig nem esett le nekik hogy ki vagyok. Hát igen. Elég sokat változtam.
- Szia. Én Toni Harris vagyok.- nyújtotta a kezét. Tényleg meg változhattam ha nem ismertek meg.
- Csókolom.Én Jasmine Sparks!- fogtam vele kezet. Nagy szemekkel nézett majd el mosolyodott.
- Jézusom! Jasmine. Nagyon meg változtál. Meg se ismertelek.- ölelt meg. Sorba meg öleltem mindenkit mivel nem kicsi a család.
(csak ezt a képet találtam)
Harriet, Leo, Louisiana, Brionna, Tom, Tori, és Adam. Adam George apja. Will George legnagyobbik testvére a Királyi Tengerészgyalogság része így nem szokott annyira itthon lenni. Minden tiszteletem az övé. Le ültek a kanapára és el kezdtünk beszélgetni. Kérdezősködtek egy sort de nem zavart. Elég sokáig beszélgettünk. Kb. fél 3 körül ki sütött a nap és el állt az eső. Tori meg kért engem és George-t hogy vigyük el Brionna-t,és Leo-t a játszótérre. Fel húztuk a cipőnket majd meg indultunk a játszótér felé. Azóta a csók óta nem is annyira beszélgettünk George-val.Brionna és Leo előttünk sétáltak és ugráltak. Azon versenyeztek hogy nem szabad rá lépni a vonalakra a járdán vagy bele esnek a forró lávába. Régen én is mindig ilyet játszottam.
- Figyelj George az a csók nekem...- nem tudtam be fejezni mert a szavamba vágott.Istenem ez a fiú.
- Tudom nem kellett volna. Sajnálom.- nézte a földet. Rám se pillantott csak a földet pásztázta.Nem akarta vagy mi?Én annyira élveztem.
- Semmi baj. Őszintén nem zavart hogy meg csókoltál.- arcom egy kicsit el pirult.Remélem nem fogja azt mondani hogy neki semmit nem jelentett.
- Komolyan?- nézett rám nagy szemekkel. Ennyire meg lepte volna?Talán van remény?
- Igen.- bólogattam.Egy hatalmasat sóhajtott.
- Akkor meg nyugodtam. Azt hittem hogy te nem úgy viszonyulsz hozzám mint én hozzád...- alig találta meg a szavakat. Mikor zavarba van annyira édes. Habár ő mindig édes.De hogyan?Barátként?
- Miért te hogy viszonyulsz hozzám?- kíváncsi voltam. Nagyon is.Csak ne utasíts vissza könyörgöm.
- Hát én azt hiszem hogy nem úgy nézek rád mint egy.... barát.- épp most értünk a játszótérre.Úr isten.Ki mondta.Nem barátként néz rám!Le ültünk egy padra Míg Brionna és Leo el mentek játszani.Nem hiszem el.
- George... én is többet érzek... de ez még nekem gyors! 2-3 napja vagyok még csak itt... szerintem várjunk még egy kis időt és ha úgy lesz akkor meg próbálhatjuk.- néztem mélyen barna szemébe. Egy kis szomorúságot véltem fel fedezni rajta. Sajnáltam de szerintem így jobb lesz.Ha a sors úgy akarja akkor biztosan együtt leszünk.
- Oké...- erőltetett egy mosolyt. Oda mentem hozzá és meg öleltem.Az a George-os illat.Hirtelen egy visítást hallottunk. Hátra néztünk és a szívem le állt. Brionna a földön feküdt.Szívem egyből gyorsabban vert.
- BRIONNA!- kiabált George majd oda futott hozzá, én is vele együtt futottam.Hatalmas levegőket vett szegénykém.Nagyon meg ilyedt ahogyan én is.A tenyerem izzadt.
- Úr isten. mi történt?- néztem Brionna-ra. Nem ájult el hála a jó égnek.Nagy szemekkel figyelt minket.
- Brionna jól vagy? Nincs bajod?- simogatta a fejét és magához ölelte George.Nagyot nyeltem.Mennyire aranyos.
- Igen jól vagyok de bibis lett a kezem.- mutatta meg a kezén a kis horzsolást.A szája le konyult mint a mesékben-
- Adok rá neked puszit.- oda hajolt George és adott neki rá puszit. Ő igazán jó apa lesz. Ahogy el néztem hogy fel állítja Brionna-t és azt mondja neki hogy jobban vigyázzon magára rá jöttem valamire. Hogy mindent el rontottam. Én szeretem George-t de nem merem be vallani neki. Vissza mentünk a padra és vissza ültünk.
- George nem megyünk el ma este a big ben-hez? Annyira érdekel.- kezdtem el ülő helyzetembe ugrálni mint egy kényes picsa.Persze csak viccből.
- De el mehetünk! Akkor lassan indulhatunk is.- állt fel.Ó szegény kicsikkel alig voltunk még a játszótéren.
- Na nem! Még kb. 10 percet se voltunk.- húztam vissza a padra.El mosolyodott majd meg forgatta a szemét.
- Rendben akkor még maradunk.- sóhajtott egyet. El kezdtünk beszélgetni arról hogy ma este el megyünk a big ben-hez és utána el megyünk a parkba. Meg beszéltük hogy egybe öltözünk. Igen mi ilyen semleges témákról beszélgetünk. Fél óra múlva haza indultunk. Nevetgélve mentünk mivel rám jött az 5 perc és ilyenkor mindenen nevetek. Lassacskán haza értünk de otthon nem csak George szülei voltak....
2012. november 10., szombat
Kilencedik fejezet
"- Jó éjt Mrs. Sparks!- erre ő is meg puszilt.Kéz a kézbe aludtunk el.Remélem hogy ilyen több is lesz..."
2010.09.22.
Reggel mikor fel keltem George még békésen aludt. Imádom mikor ilyen aranyos.Csak néztem.Barna haja egy kicsit kócos volt.Bele haraptam alsó ajkamba. Késztetést éreztem rá hogy meg pusziljam. Oda hajoltam hozzá és egy apró puszit nyomtam az arcára.
- Jó reggelt.- szólalt meg hirtelen. A szívbajt hozta rám. Fejemet el kaptam arcától majd a kezemet szívemhez raktam.
- Már kora reggel meg akarsz ölni?- néztem rá nagy szemekkel.
- Én? De hogy is. Te puszilgatsz!- tette maga elé a kezét. Egy kicsit álmos feje volt de neki még ez is jól állt.
- Te hát akkor azt akarod hogy többet ne adjak puszit? Oké!- karba tettem a kezemet és fel húztam a szemöldököm.
- Jaj nem úgy értettem. Imádom ha puszilgatsz.- meg ölelt de én nem öleltem vissza.El engedett majd szembe ült velem.
- Kár pótlást kérek! Akkor talán meg bocsájtok.- mosolyogtam gonoszan.
- Oké! Mit kérsz?- csapta össze tenyerét. Én csak simogattam a nem létező szakállamat majd mint aki meg világosul fel raktam a mutató ujjam.
- Kérek egy puszit!- mutattam az arcomra.
- Ennyi? Nem is nehéz. oda hajolt és puszit akart adni de a kezembe volt filctoll amit az ágyamba találtam. Nem tudom hogy kerülhetett oda.Meg fogtam és össze vissza firkáltam az arcát.Bár csak egy kicsit tudtam csak mivel ki kapta a kezemből.
- Hééééé. Ez nem az volt amiben meg egyeztünk.- bólogatott. Én csak nevettem rajta. Az orra és a szája tiszta filctollas volt.
- Nem baj!- nevettem tovább. Annyira vicces volt.
- Ezért most én kérek kárpótlást!-nézett rám sértődötten.
- Na jó. Mit kérsz?- sóhajtottam egy jó nagyot. Ő csak az ujjával a szájára mutatott.
- Szájra puszit?- ráncoltam össze a homlokomat.Erre ő csak bólintott egyet.Vállat rántottam majd közeledni kezdtem felé.Gyorsan adtam egy puszit a szájára majd el távolodtam tőle. Hogy miért csak egy ilyen kis apró puszit adtam a szájára? Mert jó őt szívatni. Persze hogy szerettem volna le smárolni de azért nem vagyok ilyen.Néztem hogy mit reagál. Ki nyitotta a szemeit ami eddig csukva volt és el mosolyodott.
- Ezt kérem minden reggel!- nevetett fel. Istenem olyan álmos feje volt.
- Oh persze! Mi vagyok én OTP?- álltam fel és a szekrényem felé mentem.
- Lehetnél az.- ő is fel állt és ki nézett az ablakon.
- Milyen az idő?- kérdeztem tőle. Csak azért kérdeztem mivel úgy öltözök amilyen idő van.
- Hát esik az eső!- húzta el a száját. Szuper. A mai napon így nem megyünk sehova. Lőttek a programunknak.
- Várjunk csak! Nem ma jönnek haza a szüleid?- néztem meg az egyik pulcsimat hogy az jó e de nem tetszett így vissza hajtogattam a szekrényembe.
- De. Úr isten teljesen ki ment a fejemből! Majd dél után érnek haza.- ütötte magát homlokon. Én is szoktam ezt csinálni mikor valamit el felejtek és eszembe jut.
- Na látod milyen jó hogy itt vagyok én neked. És most szépen ki mehetsz míg át öltözök.- nyitottam volna ki az ajtót de ki szakadt a kilincs.George el kezdett nevetni rajtam.
- Ki szakadt a kilincsem!- néztem nagy szemekkel majd én is el kezdtem nevetni.
- Nyugi szólunk Jamie-nek hogy nyissa ki kívülről.- jött oda mellém. El kezdtünk dörömbölni az ajtón de semmi.
- Lehet el ment a boltba. Mindjárt fel hívom.- oda mentem az ágyamhoz és a telefonomért nyúltam. Tárcsáztam Jamie-t. 2 csöngés után fel is vette.
- Szia. Mondjad?- egyből tudta hogy valami bajom van.
- Hol vagy?- tettem fel a kérdésem.
- A boltba! 10 perc és otthon vagyok. Miért?
- Ki szakadt a kilincsem és csak kintről tudjuk ki nyitni.- meséltem el neki.
- Oké akkor sietek! Csá.- rám nyomta a telefont. Hm köszi Jam én is nagyon szeretlek.
- Azt mondta hogy 10 perc és itthon lesz. Addig fordulj el hagy öltözzek át.- dobtam a ruhámat az ágyra.
- Oké.- az íróasztalom felé fordult. gyorsan fel kaptam a fehérneműmet majd a ruháimat :
- Ide nézhetsz.- gomboltam be a nacimat. meg fordult és végig mért.
- Jól áll neked a sapi. És most te fordulj el míg én öltözök át.- oda mentem a falhoz és el fordultam.Kicsit hátra pillantottam. George épp a pólóját vette át. Farmer naci volt rajta és egy fehér Amerikai zászlós póló.Egybe öltöztünk.
- Kis leskelődős. Most már meg fordulhatsz.- rázta a fejét de közbe mosolygott.
- Jó egy kicsit leskelődtem.- ugrottam az ágyamra. Háttal feküdtem. George felém kerekedett és le fogta a kezemet.
- Ezért most meg büntetlek.- el kezdett csikizni.Annyira nevettem hogy már röfögtem is párat. Igen az én nevetésem ilyen. Olyan mint a fóka és a disznó keveréke. Utálom.
- Kér-kérlek hagyd abba!- mondtam ki nagy nehezen.
- Abba hagyom ha kapok valamit cserébe.- csikizett tovább. Már nem kaptam levegőt.
- Jó!- kiabáltam. Abba hagyta , végre. Le töröltem a könnyeimet és rá néztem.
- Nyögd ki hogy mit akarsz.- forgattam meg a szemeimet.
- Ezt!- közelebb hajolt hozzám. Szája 2 miniméterre volt az enyémtől. Már majdnem meg csókolt mikor ki nyitódott az a rohadt ajtó. Utálom mikor pont akkor zavarnak meg minket mikor meg akarjuk egymást csókolni. Annyira meg ijedt George hogy le esett rólam a földre.
- Aú...- csak ennyit hallottunk.
- Úr isten! Jól vagy George?- hajoltam le hozzá.Szeme be volt csukva és a könyökét fogta.
- Fáj a könyököm.- oda mentem hozzá és segítettem neki fel állni. Szegénykém.
- Öhm... bocsi nem tudtam hogy pont rosszkor nyitok majd be.- vakarta a tarkóját Jam.
- Nem baj.- simogatta meg a könyökét George.
- Menjünk csináljunk valami reggelit.- ráztam a fejemet. Jam mindig a legrosszabbkor nyit be.Úgy döntöttünk hogy reggelire csinálunk egy kis rántottát. Jam csinálta én és George addig rendbe szedtük magunkat.
- Kész a reggeli!- kiabált Jam. Le ültünk az asztalhoz és reggelizni kezdtünk. Arról beszélgettünk hogy holnap 3-an el megyünk munkát keresni. Jamie-nek inkább valami olyat akar ami a tánchoz kapcsolódik. Imád táncolni és tud is. Ő régebben tánc tanár volt de így hogy el költöztünk ott hagyta. George valami kávézóba vagy pizzázóba akar el helyezkedni. Nekem fogalmam sincs hogy mit akarok.Mikor végeztünk el vállaltam hogy el mosogatok.
- Jas nekem találkozóm van. Késő este jövök majd haza úgy hogy ne várj.- húzta fel magas sarkúját.
- Kivel találkozol?- zártam el a csapot mivel végeztem.
- Tegnap találkoztam egy lánnyal a boltban és meg ittunk egy kávét. Meg beszéltük hogy ma csajos napot tartunk. Úgy hívják hogy Rose. Remélem nem baj.- vette fel a kabátját.
- De hogy baj. Jó mulatást!- mosolyogtam rá.
- Köszi! Sziasztok.- vissza köszöntünk majd el ment. Egy kicsit rosszul esik hogy azzal a Rose-val van. Lehet hogy inkább féltékeny vagyok.
- Na megyünk hozzánk?- kérdezte George. Én csak azon gondolkoztam hogy lehet jobb barátja lesz Rose mint én.
- Aha.- fel álltunk és át mentünk hozzájuk. Persze előtte be zártam az ajtót. Be mentünk hozzájuk és le ültünk a kanapéra.
- Valami baj van? Olyan furcsa vagy.- nézett rám.
- Igen baj van. Mi van ha Rose jobb barátja lesz Jamie-nek mint én?- húztam össze a szemöldököm. Erre ő fel nevetett. Egyáltalán nem tudom hogy mi a vicces ebbe.
- Ajj te kis bolond! Jamie-nek te vagy és te leszel a legjobb barátnője örökre.- ölelt meg. Ilyenkor annyira jól esik az ölelése.
- Imádom mikor meg ölelsz. Ez annyira meg nyugtat.- mosolyogtam. És komolyan mondom hogy már nem is törtem azon a fejemet hogy Rose jobb barát mint én.El engedtük egymást és egymás szemébe néztünk. Imádom a barna szemeit. Újra közeledni kezdett felém. Most senki nem zavarhat meg minket.Forró ajka az enyémre tapadt. Végre. Már ezt vártam nagyon régóta. Nyelve utat tört a számba és vad táncot jártak. Bele túrtam a hajába míg ő a hátamra fektette kezeit.Hosszú percekig csókolóztunk. Levegő hiány miatt szét váltak ajkaink. Ez volt életem legjobb csókja.
- George meg jöttünk!- kiabált valaki a konyhából...
Remélem tetszett!! Extra hosszú lett. És vére a rég várt csók is meg történt!! ;)) ♥♥ Ezt a gif-et pedig csak azért mert annyira cukiiik :DD ♥♥
2010.09.22.
Reggel mikor fel keltem George még békésen aludt. Imádom mikor ilyen aranyos.Csak néztem.Barna haja egy kicsit kócos volt.Bele haraptam alsó ajkamba. Késztetést éreztem rá hogy meg pusziljam. Oda hajoltam hozzá és egy apró puszit nyomtam az arcára.
- Jó reggelt.- szólalt meg hirtelen. A szívbajt hozta rám. Fejemet el kaptam arcától majd a kezemet szívemhez raktam.
- Már kora reggel meg akarsz ölni?- néztem rá nagy szemekkel.
- Én? De hogy is. Te puszilgatsz!- tette maga elé a kezét. Egy kicsit álmos feje volt de neki még ez is jól állt.
- Te hát akkor azt akarod hogy többet ne adjak puszit? Oké!- karba tettem a kezemet és fel húztam a szemöldököm.
- Jaj nem úgy értettem. Imádom ha puszilgatsz.- meg ölelt de én nem öleltem vissza.El engedett majd szembe ült velem.
- Kár pótlást kérek! Akkor talán meg bocsájtok.- mosolyogtam gonoszan.
- Oké! Mit kérsz?- csapta össze tenyerét. Én csak simogattam a nem létező szakállamat majd mint aki meg világosul fel raktam a mutató ujjam.
- Kérek egy puszit!- mutattam az arcomra.
- Ennyi? Nem is nehéz. oda hajolt és puszit akart adni de a kezembe volt filctoll amit az ágyamba találtam. Nem tudom hogy kerülhetett oda.Meg fogtam és össze vissza firkáltam az arcát.Bár csak egy kicsit tudtam csak mivel ki kapta a kezemből.
- Hééééé. Ez nem az volt amiben meg egyeztünk.- bólogatott. Én csak nevettem rajta. Az orra és a szája tiszta filctollas volt.
- Nem baj!- nevettem tovább. Annyira vicces volt.
- Ezért most én kérek kárpótlást!-nézett rám sértődötten.
- Na jó. Mit kérsz?- sóhajtottam egy jó nagyot. Ő csak az ujjával a szájára mutatott.
- Szájra puszit?- ráncoltam össze a homlokomat.Erre ő csak bólintott egyet.Vállat rántottam majd közeledni kezdtem felé.Gyorsan adtam egy puszit a szájára majd el távolodtam tőle. Hogy miért csak egy ilyen kis apró puszit adtam a szájára? Mert jó őt szívatni. Persze hogy szerettem volna le smárolni de azért nem vagyok ilyen.Néztem hogy mit reagál. Ki nyitotta a szemeit ami eddig csukva volt és el mosolyodott.
- Ezt kérem minden reggel!- nevetett fel. Istenem olyan álmos feje volt.
- Oh persze! Mi vagyok én OTP?- álltam fel és a szekrényem felé mentem.
- Lehetnél az.- ő is fel állt és ki nézett az ablakon.
- Milyen az idő?- kérdeztem tőle. Csak azért kérdeztem mivel úgy öltözök amilyen idő van.
- Hát esik az eső!- húzta el a száját. Szuper. A mai napon így nem megyünk sehova. Lőttek a programunknak.
- Várjunk csak! Nem ma jönnek haza a szüleid?- néztem meg az egyik pulcsimat hogy az jó e de nem tetszett így vissza hajtogattam a szekrényembe.
- De. Úr isten teljesen ki ment a fejemből! Majd dél után érnek haza.- ütötte magát homlokon. Én is szoktam ezt csinálni mikor valamit el felejtek és eszembe jut.
- Na látod milyen jó hogy itt vagyok én neked. És most szépen ki mehetsz míg át öltözök.- nyitottam volna ki az ajtót de ki szakadt a kilincs.George el kezdett nevetni rajtam.
- Ki szakadt a kilincsem!- néztem nagy szemekkel majd én is el kezdtem nevetni.
- Nyugi szólunk Jamie-nek hogy nyissa ki kívülről.- jött oda mellém. El kezdtünk dörömbölni az ajtón de semmi.
- Lehet el ment a boltba. Mindjárt fel hívom.- oda mentem az ágyamhoz és a telefonomért nyúltam. Tárcsáztam Jamie-t. 2 csöngés után fel is vette.
- Szia. Mondjad?- egyből tudta hogy valami bajom van.
- Hol vagy?- tettem fel a kérdésem.
- A boltba! 10 perc és otthon vagyok. Miért?
- Ki szakadt a kilincsem és csak kintről tudjuk ki nyitni.- meséltem el neki.
- Oké akkor sietek! Csá.- rám nyomta a telefont. Hm köszi Jam én is nagyon szeretlek.
- Azt mondta hogy 10 perc és itthon lesz. Addig fordulj el hagy öltözzek át.- dobtam a ruhámat az ágyra.
- Oké.- az íróasztalom felé fordult. gyorsan fel kaptam a fehérneműmet majd a ruháimat :
- Ide nézhetsz.- gomboltam be a nacimat. meg fordult és végig mért.
- Jól áll neked a sapi. És most te fordulj el míg én öltözök át.- oda mentem a falhoz és el fordultam.Kicsit hátra pillantottam. George épp a pólóját vette át. Farmer naci volt rajta és egy fehér Amerikai zászlós póló.Egybe öltöztünk.
- Kis leskelődős. Most már meg fordulhatsz.- rázta a fejét de közbe mosolygott.
- Jó egy kicsit leskelődtem.- ugrottam az ágyamra. Háttal feküdtem. George felém kerekedett és le fogta a kezemet.
- Ezért most meg büntetlek.- el kezdett csikizni.Annyira nevettem hogy már röfögtem is párat. Igen az én nevetésem ilyen. Olyan mint a fóka és a disznó keveréke. Utálom.
- Kér-kérlek hagyd abba!- mondtam ki nagy nehezen.
- Abba hagyom ha kapok valamit cserébe.- csikizett tovább. Már nem kaptam levegőt.
- Jó!- kiabáltam. Abba hagyta , végre. Le töröltem a könnyeimet és rá néztem.
- Nyögd ki hogy mit akarsz.- forgattam meg a szemeimet.
- Ezt!- közelebb hajolt hozzám. Szája 2 miniméterre volt az enyémtől. Már majdnem meg csókolt mikor ki nyitódott az a rohadt ajtó. Utálom mikor pont akkor zavarnak meg minket mikor meg akarjuk egymást csókolni. Annyira meg ijedt George hogy le esett rólam a földre.
- Aú...- csak ennyit hallottunk.
- Úr isten! Jól vagy George?- hajoltam le hozzá.Szeme be volt csukva és a könyökét fogta.
- Fáj a könyököm.- oda mentem hozzá és segítettem neki fel állni. Szegénykém.
- Öhm... bocsi nem tudtam hogy pont rosszkor nyitok majd be.- vakarta a tarkóját Jam.
- Nem baj.- simogatta meg a könyökét George.
- Menjünk csináljunk valami reggelit.- ráztam a fejemet. Jam mindig a legrosszabbkor nyit be.Úgy döntöttünk hogy reggelire csinálunk egy kis rántottát. Jam csinálta én és George addig rendbe szedtük magunkat.
- Kész a reggeli!- kiabált Jam. Le ültünk az asztalhoz és reggelizni kezdtünk. Arról beszélgettünk hogy holnap 3-an el megyünk munkát keresni. Jamie-nek inkább valami olyat akar ami a tánchoz kapcsolódik. Imád táncolni és tud is. Ő régebben tánc tanár volt de így hogy el költöztünk ott hagyta. George valami kávézóba vagy pizzázóba akar el helyezkedni. Nekem fogalmam sincs hogy mit akarok.Mikor végeztünk el vállaltam hogy el mosogatok.
- Jas nekem találkozóm van. Késő este jövök majd haza úgy hogy ne várj.- húzta fel magas sarkúját.
- Kivel találkozol?- zártam el a csapot mivel végeztem.
- Tegnap találkoztam egy lánnyal a boltban és meg ittunk egy kávét. Meg beszéltük hogy ma csajos napot tartunk. Úgy hívják hogy Rose. Remélem nem baj.- vette fel a kabátját.
- De hogy baj. Jó mulatást!- mosolyogtam rá.
- Köszi! Sziasztok.- vissza köszöntünk majd el ment. Egy kicsit rosszul esik hogy azzal a Rose-val van. Lehet hogy inkább féltékeny vagyok.
- Na megyünk hozzánk?- kérdezte George. Én csak azon gondolkoztam hogy lehet jobb barátja lesz Rose mint én.
- Aha.- fel álltunk és át mentünk hozzájuk. Persze előtte be zártam az ajtót. Be mentünk hozzájuk és le ültünk a kanapéra.
- Valami baj van? Olyan furcsa vagy.- nézett rám.
- Igen baj van. Mi van ha Rose jobb barátja lesz Jamie-nek mint én?- húztam össze a szemöldököm. Erre ő fel nevetett. Egyáltalán nem tudom hogy mi a vicces ebbe.
- Ajj te kis bolond! Jamie-nek te vagy és te leszel a legjobb barátnője örökre.- ölelt meg. Ilyenkor annyira jól esik az ölelése.
- Imádom mikor meg ölelsz. Ez annyira meg nyugtat.- mosolyogtam. És komolyan mondom hogy már nem is törtem azon a fejemet hogy Rose jobb barát mint én.El engedtük egymást és egymás szemébe néztünk. Imádom a barna szemeit. Újra közeledni kezdett felém. Most senki nem zavarhat meg minket.Forró ajka az enyémre tapadt. Végre. Már ezt vártam nagyon régóta. Nyelve utat tört a számba és vad táncot jártak. Bele túrtam a hajába míg ő a hátamra fektette kezeit.Hosszú percekig csókolóztunk. Levegő hiány miatt szét váltak ajkaink. Ez volt életem legjobb csókja.
- George meg jöttünk!- kiabált valaki a konyhából...
Remélem tetszett!! Extra hosszú lett. És vére a rég várt csók is meg történt!! ;)) ♥♥ Ezt a gif-et pedig csak azért mert annyira cukiiik :DD ♥♥
2012. november 6., kedd
Nyolcadik fejezet
"Egyre közelebb értünk egymáshoz mikor egyszer csak..."
2011.09.22.
- George?-szólalt meg valaki a hátunknál.Gyorsan fel emeltem a fejemet George arcától. Egy szőke hajú lány állt mellettünk.
- Dina?-nézett fel George.Gyorsan fel álltam róla majd segítettem neki fel kelni. Oda ment a lányhoz és meg ölelte.Nagy szemekkel néztem őket.Be vallom egy kicsit féltékeny voltam.
- Dina ő itt Jasmine az egyik legjobb barátom. Jas ő itt Dina az unoka tesóm.-mutatott minket be.Hatalmas kő esett le a szívemről mikor azt mondta hogy az unoka tesója.
- Szia.- nyújtottam felé a kezemet hogy kezet foghassunk. Aranyos lánynak tűnik.
- Helló. Látom hogy jól el vagytok!-kacsintott rám.Hát mondhatom egy kicsit kellemetlenül éreztem magamat.Most miket gondolhat rólam?
- Mi csak verekedtünk. Jas azt hitte hogy erősebb mint én!-tette karba a kezét.Jól vállba ütöttem erre megint simogatni kezdte a kezét.
- Látom. Azért voltál te alul!-kezdett el nevetni Dina. Ahogy mondtam nagyon aranyos lánynak tűnik. Úgy érzem hogy mi jóba leszünk.
- Az azért volt mert rám ugrott és a földre taszított! Azt mondta hogyha nem adom meg magamat akkor szét tépi brumi macit.-csinált úgy mint aki sír.Hazudni azt tud.
- Micsoda? Azt se tudom ki vagy mi az a brumi maci. Életembe nem láttam!-húztam össze a szemöldököm.
- Aha persze. Most le tagadod otthon meg meg akarod ölni egy késsel.-vágott komoly arcot. Hirtelen mind a 3-an nevetni kezdtünk. Ez a gyerek nem normális.
- És mi járatba erre fele?- kérdezett rá Dina.
- Hát moziba voltunk de Jas félt a filmtől így ki szöktünk most meg parkba indulunk.-mesélte el George.
- Nem féltem csak nem szeretem a vámpírokat. Amúgy meg szerintem mehetnénk haza mivel én nekem már nincs kedvem parkba menni.-támaszkodtam Mr.Shelley vállára. Hm ez jó! Többször kéne Mr.Shelley-nek hívnom.
- Oké akkor haza megyünk.-mosolygott maci uraság. Ez is jó! Még itt ki találok ilyen neveket. Lehet mostantól macinak fogom hívni. Cuki név.
- Ja értem! De én megyek mivel anya már aggódik miattam.-ölelte meg George-t majd engem.
- Rendben! Add át üdvözletemet.-mondta úriasan mackó.
- Igen is uram! Sziasztok.-indult el. Gyorsan utána köszöntünk majd bele karoltam George-ba majd el indultunk haza.
- Hívhatlak mackónak?-néztem rá.Én sem vagyok hülye.Ilyet kérdezni.
- Mackónak? Miért pont mackónak?-nevetett fel.Istenem ilyet vajon miért?
- Mert azt mondtad hogy a mackódat akarom bántani. Ezért mostantól mackónak foglak hívni.- mutattam fel mutató ujjam.Ez egy kicsit hülyén hangzott de nem baj. Imádok ilyeneken gondolkozni.Hülye vagyok ki jelentem. De szerintem ez nem újdonság.
- Oké de akkor én is ki fogok neked valamit találni. Ööö.. legyél... nyuszkó.- simogatta a nem létező szakállát. Kezdi tőlem el tanulni. Hát igen. Én vagyok a mester.
- Nyuszkó?- húztam össze szemöldököm. Szeretem a nyuszikat. Nekem volt régen egy nyuszim úgy hívták hogy kadét. Hülye név tudom de még kicsi voltam
- Igen!-bólogatott. Bírom mikor ilyen komoly fejet vág. Olyan mint egy tudós. Na jó azért nem mivel egy tudós okos de George-ról nem mondható.Oké rendben nem fikázom. Okos ő a maga módján.
- Rendben!-egyeztem bele. Ha én is adtam neki egy nevet ő miért ne adhasson nekem? Egész úton arról beszéltünk hogy hol lehetne állást keresni mivel szeretnék dolgozni. Meg beszéltük hogy holnap után el megyünk szét nézni. Mikor a házunk elé értünk úgy döntöttünk hogy elsőnek George-hoz megyünk mivel ma nálunk alszik gyorsan pakol magának pár cuccot. Be szaladt a szobájába és pakolt magának cuccot majd vissza mentünk hozzánk. A villanyok le voltak kapcsolva csak a nappaliba a tévé ment. Jam ott ült a tévé előtt és valami romantikus sorozatot nézett.
- Helló! Meg jöttünk.-húztuk le a cipőnket majd be ültünk mellé.
- Sziasztok! Hamar vissza jöttetek!-figyelte a filmet. Ránk se nézett csak a tévét. Igen ő csak ilyen, mikor valami filmet néz akkor csak arra koncentrál.
- Aha! Féltem a filmtől.-vallottam be. Erre el kezdett nevetni és közbe röfögött. Ilyenkor én is el kezdek nevetni a nevetésén.
- Nem csalódtam benned! De én megyek aludni! Vége a sorozatomnak. Jó éjt.-ezzel be ment a szobájába.El vettem a távirányítót és át kapcsoltam egy zene csatornára. Imádom a zenét.
- Mész te elsőnek fürödni vagy menjek én?-fordultam George felé.
- Menjél nyugodtan te. Én addig tévézek.-vette ki a távirányítót a kezemből.
- Oké. Akkor mentem fürödni.-fel álltam, be mentem a szobámba és gyorsan ki kaptam a szekrényemből egy pizsamát majd el vonultam a fürdőszobába. Gyorsan le tusoltam,fogat mostam majd ki mentem George-hoz. Még mindig a tévé előtt ült és nézte.
- Mehetsz.-csücsültem le mellé.Fel állt majd be ment a fürdőbe. Hupsz el felejtettem neki törülközőt adni. Na majd csak meg találja rántottam meg a vállam. Át kapcsoltam a Disney-re. 18 éves vagyok de még mindig nézem. Kicsit gyerekes vagyok. A Hanna Montana ment. Bírom ezt a sorozatot vagy mi ez.
- Jas!- kiabált George a fürdőszobából.Tehát nem találta meg a törülközőt.Oda mentem az ajtó elé.
- Mondjad?-dőltem az ajtónak.
- Hol van a törülköző?
- Legalsó fiókba!-vissza mentem a tévé elé és tovább nézetem a Hanna Montana-t. 10 perc múlva mackó jött ki a fürdőszobából. Egy kék atléta és egy pizsama alsó volt rajta. Haja egy kicsit vizes lett ami nagyon cuki volt.Ki kapcsoltam a tévét mire sötétség lett a nappaliba.
- Miért kapcsoltad ki? Az orromig se látok el.-háborodott fel George.
- Mert megyünk aludni! Én se.-lassan a kezemmel keresni kezdtem mikor valaki meg fogta a mellemet.
- George! Te fogad meg a mellem?-fogtam meg egy puha kezet.
- Igen. Bocsi nem akartam!-sajnálkozott. Erre csak fel nevettem.
- Semmi baj! Na menjünk.- kezét fogva húztam magam után. Tudtam hogy merre van a szobám így oda találtam majdnem. Szépen meg fejeltem az ajtót.
- Áúú!- simogattam meg fejem búbját.
- Mit csináltál?- be mentünk a szobába majd fel kapcsoltuk a villanyt.
- Meg fejeltem azt a rohadt ajtót!- simogattam fejecskémet. Mackó oda hajolt és meg puszilta.
- Így jobb?-mosolygott rám.
- Sokkal! Na feküdj be az ágyba. Majd én le kapcsolom a villanyt.- be fészkelte magát az ágyba majd le oltottam a villanyt. Mi közbe mentem az ágyhoz ügyesen be vertem a lábujjam az ágyba.
- Áúú!-kiabáltam megint. Erre csak nevetni kezdet George.Be ugrottam az ágyba és be bújtam a takaró alá.
- Kis béna!- ölelt meg. Olyan cuki.Istenem el veszi az eszemet.
- Jó éjt Mr.Shelley!- pusziltam meg.
- Jó éjt Mrs. Sparks!- erre ő is meg puszilt. Kéz a kézben aludtunk el. Remélem hogy ilyen több is lesz...
Dina:
2011.09.22.
- George?-szólalt meg valaki a hátunknál.Gyorsan fel emeltem a fejemet George arcától. Egy szőke hajú lány állt mellettünk.
- Dina?-nézett fel George.Gyorsan fel álltam róla majd segítettem neki fel kelni. Oda ment a lányhoz és meg ölelte.Nagy szemekkel néztem őket.Be vallom egy kicsit féltékeny voltam.
- Dina ő itt Jasmine az egyik legjobb barátom. Jas ő itt Dina az unoka tesóm.-mutatott minket be.Hatalmas kő esett le a szívemről mikor azt mondta hogy az unoka tesója.
- Szia.- nyújtottam felé a kezemet hogy kezet foghassunk. Aranyos lánynak tűnik.
- Helló. Látom hogy jól el vagytok!-kacsintott rám.Hát mondhatom egy kicsit kellemetlenül éreztem magamat.Most miket gondolhat rólam?
- Mi csak verekedtünk. Jas azt hitte hogy erősebb mint én!-tette karba a kezét.Jól vállba ütöttem erre megint simogatni kezdte a kezét.
- Látom. Azért voltál te alul!-kezdett el nevetni Dina. Ahogy mondtam nagyon aranyos lánynak tűnik. Úgy érzem hogy mi jóba leszünk.
- Az azért volt mert rám ugrott és a földre taszított! Azt mondta hogyha nem adom meg magamat akkor szét tépi brumi macit.-csinált úgy mint aki sír.Hazudni azt tud.
- Micsoda? Azt se tudom ki vagy mi az a brumi maci. Életembe nem láttam!-húztam össze a szemöldököm.
- Aha persze. Most le tagadod otthon meg meg akarod ölni egy késsel.-vágott komoly arcot. Hirtelen mind a 3-an nevetni kezdtünk. Ez a gyerek nem normális.
- És mi járatba erre fele?- kérdezett rá Dina.
- Hát moziba voltunk de Jas félt a filmtől így ki szöktünk most meg parkba indulunk.-mesélte el George.
- Nem féltem csak nem szeretem a vámpírokat. Amúgy meg szerintem mehetnénk haza mivel én nekem már nincs kedvem parkba menni.-támaszkodtam Mr.Shelley vállára. Hm ez jó! Többször kéne Mr.Shelley-nek hívnom.
- Oké akkor haza megyünk.-mosolygott maci uraság. Ez is jó! Még itt ki találok ilyen neveket. Lehet mostantól macinak fogom hívni. Cuki név.
- Ja értem! De én megyek mivel anya már aggódik miattam.-ölelte meg George-t majd engem.
- Rendben! Add át üdvözletemet.-mondta úriasan mackó.
- Igen is uram! Sziasztok.-indult el. Gyorsan utána köszöntünk majd bele karoltam George-ba majd el indultunk haza.
- Hívhatlak mackónak?-néztem rá.Én sem vagyok hülye.Ilyet kérdezni.
- Mackónak? Miért pont mackónak?-nevetett fel.Istenem ilyet vajon miért?
- Mert azt mondtad hogy a mackódat akarom bántani. Ezért mostantól mackónak foglak hívni.- mutattam fel mutató ujjam.Ez egy kicsit hülyén hangzott de nem baj. Imádok ilyeneken gondolkozni.Hülye vagyok ki jelentem. De szerintem ez nem újdonság.
- Oké de akkor én is ki fogok neked valamit találni. Ööö.. legyél... nyuszkó.- simogatta a nem létező szakállát. Kezdi tőlem el tanulni. Hát igen. Én vagyok a mester.
- Nyuszkó?- húztam össze szemöldököm. Szeretem a nyuszikat. Nekem volt régen egy nyuszim úgy hívták hogy kadét. Hülye név tudom de még kicsi voltam
- Igen!-bólogatott. Bírom mikor ilyen komoly fejet vág. Olyan mint egy tudós. Na jó azért nem mivel egy tudós okos de George-ról nem mondható.Oké rendben nem fikázom. Okos ő a maga módján.
- Rendben!-egyeztem bele. Ha én is adtam neki egy nevet ő miért ne adhasson nekem? Egész úton arról beszéltünk hogy hol lehetne állást keresni mivel szeretnék dolgozni. Meg beszéltük hogy holnap után el megyünk szét nézni. Mikor a házunk elé értünk úgy döntöttünk hogy elsőnek George-hoz megyünk mivel ma nálunk alszik gyorsan pakol magának pár cuccot. Be szaladt a szobájába és pakolt magának cuccot majd vissza mentünk hozzánk. A villanyok le voltak kapcsolva csak a nappaliba a tévé ment. Jam ott ült a tévé előtt és valami romantikus sorozatot nézett.
- Helló! Meg jöttünk.-húztuk le a cipőnket majd be ültünk mellé.
- Sziasztok! Hamar vissza jöttetek!-figyelte a filmet. Ránk se nézett csak a tévét. Igen ő csak ilyen, mikor valami filmet néz akkor csak arra koncentrál.
- Aha! Féltem a filmtől.-vallottam be. Erre el kezdett nevetni és közbe röfögött. Ilyenkor én is el kezdek nevetni a nevetésén.
- Nem csalódtam benned! De én megyek aludni! Vége a sorozatomnak. Jó éjt.-ezzel be ment a szobájába.El vettem a távirányítót és át kapcsoltam egy zene csatornára. Imádom a zenét.
- Mész te elsőnek fürödni vagy menjek én?-fordultam George felé.
- Menjél nyugodtan te. Én addig tévézek.-vette ki a távirányítót a kezemből.
- Oké. Akkor mentem fürödni.-fel álltam, be mentem a szobámba és gyorsan ki kaptam a szekrényemből egy pizsamát majd el vonultam a fürdőszobába. Gyorsan le tusoltam,fogat mostam majd ki mentem George-hoz. Még mindig a tévé előtt ült és nézte.
- Mehetsz.-csücsültem le mellé.Fel állt majd be ment a fürdőbe. Hupsz el felejtettem neki törülközőt adni. Na majd csak meg találja rántottam meg a vállam. Át kapcsoltam a Disney-re. 18 éves vagyok de még mindig nézem. Kicsit gyerekes vagyok. A Hanna Montana ment. Bírom ezt a sorozatot vagy mi ez.
- Jas!- kiabált George a fürdőszobából.Tehát nem találta meg a törülközőt.Oda mentem az ajtó elé.
- Mondjad?-dőltem az ajtónak.
- Hol van a törülköző?
- Legalsó fiókba!-vissza mentem a tévé elé és tovább nézetem a Hanna Montana-t. 10 perc múlva mackó jött ki a fürdőszobából. Egy kék atléta és egy pizsama alsó volt rajta. Haja egy kicsit vizes lett ami nagyon cuki volt.Ki kapcsoltam a tévét mire sötétség lett a nappaliba.
- Miért kapcsoltad ki? Az orromig se látok el.-háborodott fel George.
- Mert megyünk aludni! Én se.-lassan a kezemmel keresni kezdtem mikor valaki meg fogta a mellemet.
- George! Te fogad meg a mellem?-fogtam meg egy puha kezet.
- Igen. Bocsi nem akartam!-sajnálkozott. Erre csak fel nevettem.
- Semmi baj! Na menjünk.- kezét fogva húztam magam után. Tudtam hogy merre van a szobám így oda találtam majdnem. Szépen meg fejeltem az ajtót.
- Áúú!- simogattam meg fejem búbját.
- Mit csináltál?- be mentünk a szobába majd fel kapcsoltuk a villanyt.
- Meg fejeltem azt a rohadt ajtót!- simogattam fejecskémet. Mackó oda hajolt és meg puszilta.
- Így jobb?-mosolygott rám.
- Sokkal! Na feküdj be az ágyba. Majd én le kapcsolom a villanyt.- be fészkelte magát az ágyba majd le oltottam a villanyt. Mi közbe mentem az ágyhoz ügyesen be vertem a lábujjam az ágyba.
- Áúú!-kiabáltam megint. Erre csak nevetni kezdet George.Be ugrottam az ágyba és be bújtam a takaró alá.
- Kis béna!- ölelt meg. Olyan cuki.Istenem el veszi az eszemet.
- Jó éjt Mr.Shelley!- pusziltam meg.
- Jó éjt Mrs. Sparks!- erre ő is meg puszilt. Kéz a kézben aludtunk el. Remélem hogy ilyen több is lesz...
Dina:
2012. november 5., hétfő
Hetedik fejezet
"- Igen is hölgyem!-ki nyitotta az ajtót mint egy udvarias úriember."
2011.09.22.
Gyalog mentünk mivel George szerint nincs messze a mozi. Ja persze! Ha szerintem fél óra gyaloglás nincs messze akkor madár vagyok és szeretek repülni. Kár volt magassarkúba jönni.Út közbe nagyon sokat beszélgettünk. Meg beszéltük hogy holnap el megyünk szét nézni Londonba.Meg nézzük a Tower Bridge-t (Tower-híd),a Big Bent, és a London eye-st. Lassan oda értünk a mozihoz.
- Mit nézzünk meg?-kérdezte.Oda álltunk a plakát elé és nézelődni kezdtünk.
- Nézzük meg a Frászkarikát!-mutattam arra a plakátra amin reklámozva volt. Pont ma lesz.5 perc múlva kezdődik.
- Oké! Siessünk le ne késsük.- George ragaszkodott ahhoz hogy ő vegye megy az én jegyemet is így meg egyeztünk abba hogy ő meg veszi a jegyeket én meg veszek egy óriás kólát.A végén George vett egy óriás popcornt amit ketten fogunk enni én meg 2 kólát egyet neki egyet meg nekem.Mit meg nem válogattunk hogy ki mit vesz!
~George szemszöge~
Mikor vére meg vettünk mindent le ültünk a helyünkre.A legutolsó sorba ültünk ami a kedvenc helyem.
- George! És ha félni fogok?- nézett rám Jas. Akaratlanul is el mosolyodtam.
- Nyugi. Itt vagyok! Ha félsz majd át ölellek.-fel hajtottam a köztünk lévő kéz támlát.Ő csak rá mosolygott. El kezdődött a film. Az eleje unalmas volt de mikor meg tudta a csávó hogy az új szomszédja vámpír na akkor egy kicsikét durva volt.Egyszer csak hirtelen elő ugrott egy vámpír (persze a filmben).
- ÁÁÁÁÁÁ!-mindenki el kezdett visítani. Jas úgy meg ijedt hogy a pulcsim alá bújt.
- Jas jól vagy?-nevettem rajta mivel eléggé vicces volt hogy el takarja magát a pulóveremmel.
- Nem!Én a film többi részét innen fogom végig nézni!-jelentette ki.Mit lehet meg ijedni egy ilyen filmen. Nem is annyira ijesztő.Lehet nekem azért nem ijesztő mivel én imádom a horror filmeket és már egy csomót láttam. Nem tudom.
- Jaj ne félj már! Ez csak egy film!-simogattam meg a haját.Barna hajának csodálatos volt a tapintása.Az a finom illatát be szippantottam, és melegség töltött el.Annyira jó.
- Most nem félek! Vagy is így nem félek.-tette hozzá.Vajon ő is úgy érez mint én? Vajon ő is szeret engem? Vagy csak barát ként néz rám? Bár csak meg merném neki mondani hogy mennyire szeretem. De én be szari vagyok. Félek hogy azt mondja hogy ő csak barátként néz rám. Lehet hogy szeret de lehet hogy nem.
- Örülök neki hogy nem félsz!-öleltem meg.
~Jasmine szemszöge~
- Örülök neki hogy nem félsz.-ölelt meg.Be szívtam az illatát.Olyan meg nyugtató hogy itt ölel. Tudom hogy ő nem úgy néz rám mint én rá és ez ellen nem tudok mit tenni.
- Én meg örülök hogy találkoztunk!-néztem fel rá.A sötétbe nem láttam a barna szemét de éreztem a tekintetét magamon.
- Én is örülök nagyon.-szorosan magához ölelt.Olyan jól esett. Sírhatnékom volt. De nem fogok sírni. Erős leszek és ki bírom.
- Nem megyünk inkább sétálni? Nekem nagyon is el ment a kedvem a mozizástól. Többet nem nézünk horrort a moziba.-nevettem fel.
- De menjünk. Oké!-nevetett ő is fel.Kis settenkedtünk a moziból. Jó hogy kb. 50 percet néztünk meg belőle.Jók vagyunk.
- Hova menjünk?Van itt egy közeli park. Mehetnénk oda.-gondolkozott el. Ja megint 30 perc séta.
- Aha úgy mint innen a mozi!-húztam össze a szemöldököm.Erre rám nézett.
- Miért? A mozi nincs is annyira mesze.- tette maga elé a kezét védekezés képen.
- ááá, nincs! Fél óra séta.-ütöttem a vállába. Rossz szokásom hogy ütöm mások vállát. Kis korom óta ezt csinálom, de csak akkor mikor kedvem van.
- Aúú! Látom ez meg maradt nálad. Most zsibbad a kezem!-simogatta meg.
- Ch... kis gyenge.-néztem le nézően rá, persze csak viccből.
- Igen? Akkor mérkőzzünk meg!-állt meg majd csinált egy ilyet:
- Oké!- meg fogtuk és el kezdtünk verekedni a járda közepén.Előröl rá ugrottam így mind a ketten a járdán kötöttünk ki.Egy kicsit furcsa pózba voltunk, rajta ültem.Olyan közel volt arca az enyémhez hogy éreztem leheletét az ajkamon. Egyre közelebb értünk egymáshoz mikor egyszer csak....
2011.09.22.
Gyalog mentünk mivel George szerint nincs messze a mozi. Ja persze! Ha szerintem fél óra gyaloglás nincs messze akkor madár vagyok és szeretek repülni. Kár volt magassarkúba jönni.Út közbe nagyon sokat beszélgettünk. Meg beszéltük hogy holnap el megyünk szét nézni Londonba.Meg nézzük a Tower Bridge-t (Tower-híd),a Big Bent, és a London eye-st. Lassan oda értünk a mozihoz.
- Mit nézzünk meg?-kérdezte.Oda álltunk a plakát elé és nézelődni kezdtünk.
- Nézzük meg a Frászkarikát!-mutattam arra a plakátra amin reklámozva volt. Pont ma lesz.5 perc múlva kezdődik.
- Oké! Siessünk le ne késsük.- George ragaszkodott ahhoz hogy ő vegye megy az én jegyemet is így meg egyeztünk abba hogy ő meg veszi a jegyeket én meg veszek egy óriás kólát.A végén George vett egy óriás popcornt amit ketten fogunk enni én meg 2 kólát egyet neki egyet meg nekem.Mit meg nem válogattunk hogy ki mit vesz!
~George szemszöge~
Mikor vére meg vettünk mindent le ültünk a helyünkre.A legutolsó sorba ültünk ami a kedvenc helyem.
- George! És ha félni fogok?- nézett rám Jas. Akaratlanul is el mosolyodtam.
- Nyugi. Itt vagyok! Ha félsz majd át ölellek.-fel hajtottam a köztünk lévő kéz támlát.Ő csak rá mosolygott. El kezdődött a film. Az eleje unalmas volt de mikor meg tudta a csávó hogy az új szomszédja vámpír na akkor egy kicsikét durva volt.Egyszer csak hirtelen elő ugrott egy vámpír (persze a filmben).
- ÁÁÁÁÁÁ!-mindenki el kezdett visítani. Jas úgy meg ijedt hogy a pulcsim alá bújt.
- Jas jól vagy?-nevettem rajta mivel eléggé vicces volt hogy el takarja magát a pulóveremmel.
- Nem!Én a film többi részét innen fogom végig nézni!-jelentette ki.Mit lehet meg ijedni egy ilyen filmen. Nem is annyira ijesztő.Lehet nekem azért nem ijesztő mivel én imádom a horror filmeket és már egy csomót láttam. Nem tudom.
- Jaj ne félj már! Ez csak egy film!-simogattam meg a haját.Barna hajának csodálatos volt a tapintása.Az a finom illatát be szippantottam, és melegség töltött el.Annyira jó.
- Most nem félek! Vagy is így nem félek.-tette hozzá.Vajon ő is úgy érez mint én? Vajon ő is szeret engem? Vagy csak barát ként néz rám? Bár csak meg merném neki mondani hogy mennyire szeretem. De én be szari vagyok. Félek hogy azt mondja hogy ő csak barátként néz rám. Lehet hogy szeret de lehet hogy nem.
- Örülök neki hogy nem félsz!-öleltem meg.
~Jasmine szemszöge~
- Örülök neki hogy nem félsz.-ölelt meg.Be szívtam az illatát.Olyan meg nyugtató hogy itt ölel. Tudom hogy ő nem úgy néz rám mint én rá és ez ellen nem tudok mit tenni.
- Én meg örülök hogy találkoztunk!-néztem fel rá.A sötétbe nem láttam a barna szemét de éreztem a tekintetét magamon.
- Én is örülök nagyon.-szorosan magához ölelt.Olyan jól esett. Sírhatnékom volt. De nem fogok sírni. Erős leszek és ki bírom.
- Nem megyünk inkább sétálni? Nekem nagyon is el ment a kedvem a mozizástól. Többet nem nézünk horrort a moziba.-nevettem fel.
- De menjünk. Oké!-nevetett ő is fel.Kis settenkedtünk a moziból. Jó hogy kb. 50 percet néztünk meg belőle.Jók vagyunk.
- Hova menjünk?Van itt egy közeli park. Mehetnénk oda.-gondolkozott el. Ja megint 30 perc séta.
- Aha úgy mint innen a mozi!-húztam össze a szemöldököm.Erre rám nézett.
- Miért? A mozi nincs is annyira mesze.- tette maga elé a kezét védekezés képen.
- ááá, nincs! Fél óra séta.-ütöttem a vállába. Rossz szokásom hogy ütöm mások vállát. Kis korom óta ezt csinálom, de csak akkor mikor kedvem van.
- Aúú! Látom ez meg maradt nálad. Most zsibbad a kezem!-simogatta meg.
- Ch... kis gyenge.-néztem le nézően rá, persze csak viccből.
- Igen? Akkor mérkőzzünk meg!-állt meg majd csinált egy ilyet:
- Oké!- meg fogtuk és el kezdtünk verekedni a járda közepén.Előröl rá ugrottam így mind a ketten a járdán kötöttünk ki.Egy kicsit furcsa pózba voltunk, rajta ültem.Olyan közel volt arca az enyémhez hogy éreztem leheletét az ajkamon. Egyre közelebb értünk egymáshoz mikor egyszer csak....
2012. november 4., vasárnap
Hatodik fejezet
"Tehát nem is akar több lenni csak legjobb barát..."
2011.09.22.
- Igen legjobb barátok!-erőltettem egy mosolyt.Pedig nagyon rosszul esett azt hallani hogy ő csak legjobb barátnak tart.Én meg folyamatosan közeledni próbáltam hozzá. Biztos piócának tart.Nehéz volt könnyeimet vissza tartani. Sírni akartam de tudtam hogy nem tehetem.A szívem újra össze tört mint akkor régen.Bele kell törődnöm.
- Jas baj van?-nézett rám össze húzott szemöldökkel.
- Nincs!-csak nem mondhatom azt neki hogy "hé én szeretlek de te meg csak legjobb barátnak tartasz!".
- Hé srácok csinálok spagettit. Az jó lesz vacsira?-jött be Jam. A fején volt egy olyan főző sapka.
- Persze!-mondtuk egyszerre.Mosolyogni akartam de nem tudtam.
- Oké.-ki ment a szobából. Próbáltam olyan lenni mint voltam de nehezen ment.
- Jas látom rajtad hogy valami baj van! Mond el kérlek!- barna szemeivel megint a szemembe nézett.Gyorsan el kaptam a tekintetem mielőtt teljesen el kápráztatott volna.
- Unatkozok! Csináljunk valamit.-mosolyogtam. Igen tudtam mosolyogni. Hazudtam de jó cél érdekébe.Na jó nem de nem akarom neki el mondani.
- Hm.. tudok ellene mit tenni. Menjünk el a moziba!-vetette fel.
- Oké! Megyek meg kérdezem Jamie-t hogy jönni akar e. Mindjárt jövök.-fel álltam és be mentem a konyhába.
- Jamie, George-val el megyünk a moziba. Nincs kedved velünk jönni?-dőltem neki a pultnak.
- Köszi de ezt most ki hagyom. El fáradtam, inkább itthon pihenek! Valami baj van Jas?- igen ő mindig tudja ha valami baj van. Túl jól ismer engem.
- Igen! Totál rá ragadok George-ra mert nagyon is be jön nekem erre ő el kezd nekem dumálni hogy én vagyok a legjobb barátja.Nem is szeret engem csak barátilag! Én meg mint egy pióca olyan vagyok.-könnyek gyűltek szemembe. Oda jött hozzám és meg ölelt.
- Jaj istenem! Szereted?- engedett el majd szemembe nézett.A könnyek utat törtek. Sírni kezdtem.
- Igen!- töröltem le könnyeimet.Nagy levegőt vettem és a zsebemből elő kaptam egy zsepit majd ki fújtam az orrom.
- Hú... de nem is biztos hogy ő csak barátilag néz rád! Lehet hogy csak te érted félre.- simogatta meg a hajamat. Ezért szeretem annyira. Bármi történjék ő mindig ott áll mellettem és tanácsokat ad.
- Nem tudom. Majd idővel ki derül. De most megyek le tusolok és át öltözök majd megyünk George-val moziba.Látszik hogy sírtam?- mutattam meg szemeimet.
- Nem! Ugyan olyan szép vagy!- mosolygott. Imádom ezt a csajt. Vissza mentem George-hoz. Lassan settenkedtem a háta mögött. A kezét piszkálta.
- Meg jöttem. Csak te meg én megyünk.-álltam elé.
- Remek! Akkor én azt hiszem hogy haza megyek le tusolni és át öltözni!-állt fel. Most vettem észre hogy fél fejjel magasabb nálam George.
- Én is ezt akartam mondani!-nevettem. Igen most az egyszer nevettem.
- Egyre gondolunk. Na de én akkor megyek is!-ment az ajtó felé. Be vallom kicsit le néztem a seggére. Hm... jó formás.Ki nyitotta az ajtót majd ki ment.Egy kicsit néztem még azt az ajtót amin ki ment majd el mentem tusolni.Le hámoztam magamról a koszos ruhámat majd bele raktam a szennyes tartóba. Be álltam a tusoló alá és meg engedtem a jó meleg vizet. Imádom mikor a meleg víz a bőrömhöz ér.Csak azon járt az eszem hogy miért pont ide költöztünk? Pont George Shelley szomszédjába. Így minden jobban fog fájni. Nem lesz nap mikor nem látom. Nem mintha nem örülnék hogy minden nap láthatnám de ha tényleg bele szeretek akkor nagyon nehéz lesz, főleg hogy nem tudom hogy szeret e engem.És ha szeret? Áh ilyeneken nem érdemes gondolkozni.Be kentem magam tusfürdővel majd le öblítettem. Ki szálltam a tusoló alól és magam köré tekertem egy törülközőt.Kár hogy a szobám a nappalin át vezet.Ki nyitottam az ajtót és meg indultam a szobám felé. Mikor a nappali felé mentem és oldalra pillantottam és majdnem szívrohamot kaptam.
- GEORGE! Te mit keresel itt?- lepődtem meg. Ott ültek Jamie-vel és beszélgettek volna ha én nem járkálnék mellettük törülközőbe.
- Öhm... nem megyünk moziba?-nézett rám furcsán. Én csak ott álltam és néztem.
- De!Csak elég hamar készen lettél. Nem gondoltam hogy már itt vagy. Én szerintem most megyek fel öltözök!-nem vártam meg mit mond csak gyorsan be futottam a szobámba.Gyorsan oda futottam a szekrényemhez és turkálni kezdtem. Végül ezt vettem fel mivel este van és nem akarok meg fagyni:
Egy enyhe sminket kentem fel és be fújtam magamat parfümmel majd ki mentem George-hoz. Még mindig Jamie-vel beszélgettek.
- Itt vagyok. Mehetünk!-mosolyogtam. Rám nézett és ő is mosolygott.
- Rendben! Köszi Jam hogy segítettél.-ölelték meg egymást. Ez gyanús.Oda sétált hozzám.
- Mehetünk hölgyem?-nyújtotta nekem a kezét.
- Persze.- bele karoltam majd meg indultunk az ajtó felé.
- 10 re haza hozni!-szólt utánunk Jam. Most ő a pót anyukám.
- Igen is hölgyem!-ki nyitotta előttem az ajtót mint egy udvarias úriember.
2012. november 3., szombat
Ötödik fejezet
"- Egyet értek!-ült le mellém a 2 jómadár.Hirtelen valaki csöngetett..."
2011.09.22.
- Nyitom én!!-álltam fel. Oda mentem az ajtóhoz és ki nyitottam. A szüleim álltak előttem a kis öcsémmel együtt.Szívem verni kezdett. Pedig már kezdtem meg örülni hogy nincsenek itt. Na jó nem. De egy kicsit hiányzik az hogy egyedül legyek a barátaimmal de ők mindig a nyomomba járnak.
- TI MIT KERESTEK ITT?-esett le az állam.
- Jöttünk meg nézni a házat! Baj kicsim?- szomorodott el anya.Mindig ezt csinálja. Be veti a kiskutya szemeket ami nagyon cuki rajta mivel hatalmas nagy barna szemei vannak. Csak kár hogy nem lehet neki ellenállni.
- Nem de hogy is csak meg leptetek.-oda mentem hozzájuk és meg öleltem őket.Jól esett meg ölelni őket. Egy kicsit hiányoztak. Főleg a tesóm idegesítése.
- Olyan nyugis a ház nélküled! Már kezdesz hiányozni!- mondta Nathan. Ilyet se hallani minden nap tőle. Egy kicsit meg lepett.
- Ti is nekem! Gyertek be.-be jöttek majd a nappaliba értek.Anyán láttam hogy tetszik neki a nappali. Apa csak fintorgott. Neki sose volt valami fantasztikus ízlése. De nem baj én így szeretem.
- Sziasztok!!-köszöntek a srácoknak.Anya szeme egyből George-n akadt meg.
- Csókolom.-mondták egyszerre.
- Szia!! Én Mrs. Spark vagyok!! De nyugodtan hívhatsz Anne-nek!-nyújtotta anya a kezét George-nak kedvesen. George csak fel húzta a szemöldökét mivel anya jól ismerte mikor még kisebb volt. Jóba voltunk a szüleikkel. Mindig együtt jártunk minden hova és kerti party-t tartottunk. Emlékszem egyszer mikor anyáékkal át mentünk George-hoz és a szüleihez bográcsozni George fel hívott a ház tetejére és onnan néztük a csillagokat.
- Jó napot. Én George Shelley vagyok!-fogtak kezet. Erre anya nagyot nézett.Én is nagyot néztem mikor meg láttam.
- George Shelley? Az a George Shelley? Toni Harris fia?-kérdezte izgatottan anya. Toni George anyukája. Anyával mindig együtt mentek minden hova. Össze foglalva legjobb barátok voltak.
- Igen!-vakarta meg a tarkóját George.Tehát zavarta egy kicsit ez a kérdés.
- Úr isten! Mekkorát nőttél. Mikor még kicsi voltál mindig Jasmine-el voltál. Nem lehetett titeket szét szedni még feszítő vassal se!-nevetett anya. Már megint kezdi. Ajj úgy utálom mikor ezt csinálja.
- Anyu!-sütöttem le a szemem mivel elég ciki tud lenni anyám.
- Mi az? Én csak azt mondom ami régen történt.-ült le anya majd mellé apa és a tesóm.Liba sorba.
- Bírom a szüleidet!-súgta nevetve a fülembe Jam erre be mutattam neki.Ebbe mi a vicces nem tudom. Na jó ha az ő szülei csinálnák ezt én is nevetnék.
- Menjetek nézetek szét!-néztem anyukámékra.Legalább addig tudok beszélgetni Geroge-val és Jamie-vel.
- Rendben.-fel álltak majd Jam be vitte őket a szobákba.Én George mellé ültem.Tehát csak vele fogok beszélgetni.
- Istenem! Ez nagyon ciki volt.-néztem George-re.Nem mertem a szemébe nézni mert tudom hogy akkor meg bolondulok.
- Egy kicsit!-nevetett.
- Ajj... annyira sajnálom hogy ilyeneket mond anya és ho...- nem tudtam be fejezni mert George be fogta a számat.Persze a kezével. Tudnék jobb elhallgattatási módszert is.
- Csss!! Egy kicsit ciki. De nem baj. Az én szüleim is szokták ezt csinálni! Nem kell magyarázkodni!- mosolygott rám majd meg puszilta az arcomat.Mikor a puha szája az arcomhoz ért a szőr fel állt a kezemen.El engedte a kezével a számat.Végre.
- Akkor jó.- néztem mélyen bele a barna szemébe.El bűvöl azzal a csodálatos tekintetével. Ekkor lépett oda hozzánk az öcsém.
- Uhh látom köztetek csak úgy forr a levegő!-mondta és közbe húzogatta a szemöldökét. Egyáltalán nem állt jól neki.
- Kussolsz kis köcsög!-ütöttem vállba.Igen néha mocskos vagyok a tesómmal de hát még is ő a kisebb.
- Aúúú!-simogatta kezét.Kis gyenge.
- Még mindig én vagyok az erősebb öcsi!- pusziltam meg a bicepszemet ami nem volt valami nagy.Nem szeretek kondizni. De nem is akarok. Minek?
- De én simán le verlek.- mondta George. Most menőzni akar.Na jó erősebb de szeretek verekedni így vissza szóltam.
- Hát azt nem hiszem.-húztam fel a szemöldököm. Mindig is szerettem bajba keveredni.Volt olyan mikor anya jött értem a suliba mert össze verekedtem egy fiúval. Szegénynek be törtem az orrát , nekem csak ki tépte pár száll hajamat.
- Biztos?-kérdezte.Erre fel állt és fel kapott az ölébe. Utálom mikor valaki így fel vesz mivel félek hogy le esek.
- Ne! Tegyél le!- kapaszkodtam a nyakába. Félek a magasban. Igaz hogy egyáltalán nem voltam a magasba de mind 1.
- Nem! Bántod még az öcsédet?- mosolygott gonoszul.Még így is cuki volt.
- Igen!-mondtam.az öcsémet mindig bántani fogom. Erre közelebb hajolt hozzám. Szívem ezerrel vert. Szája pár centire volt az enyémtől.
- Igen?-kérdezte megint.Szórakozik velem.Meg értem. Szerintem én is ezt tettem volna.Ekkor jöttek be anyáék a kertből.Hoppá ez egy kicsit félre érthető helyzet.
- Ti mit csináltok?-nézett ránk anya ki tágult pupillákkal.Tudtam én hogy ebből nem fog semmi jó ki sülni.
- Öhm... izé... ne értsétek félre! Mis csak verekedtünk.-tett le George.Végre.
- Aha verekedtetek!-húzogatta a szemöldökét Jam.Ilyenkor oda mennék és ki szúrnám a szemét egy villával.
- Rendben. Nagyon szép a házatok!- mosolygott anya.Ezt úgy sem fogja ennyibe hagyni.
- Köszönjük!- ültem le vissza a helyemre.
- De nekünk most mennünk kell. Mire haza érünk már késő lesz!- jött oda anya.Ennyiért látogattak meg?
- Oké. Majd hívlak!-öleltem meg őket.George és Nathan valamit sugdolóztak.Ki fogom deríteni hogy miről.
- Én ki kísérem őket!-ki kísértem őket majd el mentek.Egy kicsit meg nyugodtam hogy csak eddig maradtak. És anya nem is kérdezősködött. Pedig mikor volt egy új barátom egyből faggatni kezdte. Vissza mentem a többiekhez.Ugyan úgy ültek mint mikor ott hagytam őket.
- Te meg mit sugdolóztál Nathan-al?-ültem le mellé.Érdekelt. Vajon rólam?
- Áhh semmit!-mosolygott gonoszan.Gonosz törpe.Észre lehetett rajta venni hogy nem mond igazat.
- Naaaa! Mond már el!-csúsztam közelebb hozzá.
- Míg ti veszekedtek én el megyek a boltba be vásárolni! Puszi.- ezzel ki ment Jam. Észre se vettem hogy le fürdött és át öltözött. Mi még mindig abba a cuccba voltunk mint eddig.Lassan át kéne öltözni.
- Na!! Mond el vagy meg bánod!-mutattam fel a mutató ujjam.Ez azt jelenit hogy meg fenyegetem.
- Nem félek tőled!-nyújtotta rám a nyelvét.Igen?Oké! Meg fogtam és rá ugrottam, persze hogy a derekára ültem és meg próbáltam le fogni a kezét. Sikeresen le fogtam.Így nem tudott mozdulni. Szerintem hagyta magát.
- Na most én vagyok a soros hogy kínozzalak téged!-nevettem fel gonoszan.Ez jól áll nekem!
- És mit csinálsz? Meg csikizel vagy mi? Nem vagyok csikis!-mondta.Persze nem csikis! Hazudni azt tud.
- Nem csikizlek meg nyugi! Hmm.. milyen büntetést találjak ki neked?-simogattam a nem létező szakállamat. Nem tudom hogy miért csinálom ezt mindig.
- Siethetnél mivel már ki nyomod a belem!- köhögött.
- Tehát dagadt vagyok?- néztem rá nagy szemekkel.Persze csak vicceltem de ő ezt nem vette észre.
- Nem azt mondtam! Nagyon csinos vagy!-védte meg magát.Tehát csinosnak tart.
- Hmm.. köszönöm! Na hol is tartottam? Ja meg van ez lesz a büntetésed!- ezzel meg fogtam és a haját össze vissza túrtam. Ezt utálja. Jól tudom.
- óó! A hajaaaaam!-szomorodott el.
- Most már tudom mi a gyenge pontod!- bólogattam úgy mint egy tudós.Elég rossz szokásaim vannak.
- Várjunk! Te még tartozol nekem valamivel.-húzogattam a szemöldököm.Ne gondoljatok rosszra.
- Ohh tényleg! De most már le szállsz rólam?- fogta meg a derekam mivel el engedtem a kezét.
- Nem! Ez így kényelmes nekem. A kérésem pedig az lesz hogy... ma aludj itt velem.-mondtam neki.Ez nem is annyira nehéz.Nem tudom miért mondtam ezt. Talán azért mert kezdek valamit érezni George iránt? Nem az nem lehet! Nem akarom megint átélni azt amit 4 évvel ezelőtt mikor el költöztek.Soha nem fogom el felejteni hogy milyen érzés volt. A szívem darabokra tört.Hiányzott hogy nem volt ott velem a suliba. Volt egy idő mikor mindenki azzal szekált hogy mindig egyedül vagyok és hogy nincs itt nekem George.De ez már nagyon régen volt. Még gyerek voltam.De már fel nőttem.
- Oké!De kapok egy puszit?- nevetett.Ennek mindig a puszi kell. Komolyan mondom hogy fel fogom találni a puszi csináló szerkezetet.
- Te mindig puszit kérsz? Na jó kaphatsz!De csak egyet. - oda hajoltam hozzá és meg pusziltam a puha pofikáját. Olyan a bőre mint a kis babáké.
- Meg jöttem srácok!- kiabált Jam de mikor meg látott minket elég hülye fejet vágott. Hát igen... elég furcsa lehetett látni az hogy ott ülök George-n. Én is félre értettem volna. Ma szerintem ilyen értsük félre a helyzetet nap van.
- öhmm... én csak izéé....- próbáltam magyarázkodni.
- Nem baj!Nem kell magyarázkodni. Majd el meséled később. Inkább megyek ki pakolom a cuccokat.- nevetett majd ki ment.George nevetni kezdett.
- Nevessél! Úgy kell. Majd ha azt hiszik hogy járunk akkor majd te fogod ki magyarázni.-szálltam le róla.
- Most miért? Nem hiszik azt.Mi csak legjobb barátok vagyunk!- ölelt meg.Pont ez az , hogy CSAK legjobb barátok. Tehát nem is akar több lenni csak legjobb barát...
2012. november 2., péntek
Negyedik fejezet
"Oda bújtam hozzá. Így aludtunk el....."
2011.09.22.
Reggel arra keltem hogy valaki el esett. Fel ültem nagy kómás fejjel és csak George-t láttam a földön.Rám nézett gyönyörű szép barna szemével.
- Te mi az istent csináltál?-nevettem el magam.
- Hát... az úgy volt hogy indultam ki fele a szobából és meg botlottam majd estem egy jó nagyot.-állt fel.Egy fehér póló és egy pizsama naci volt rajta.
- Azt látom! Kis béna!-nyújtózkodtam egyet. Mindig szoktam mikor fel kelek.
- Köszi! Itt vagy a fürdőbe öltözöl?-kérdezte.Gondolkoztam egy kicsit majd rá vágtam.
- Megyek én ki a fürdőbe. fel álltam és a bőröndömből ki vettem még egy munkás ruhát ami egy melegítő, egy rózsaszín póló és egy szürke pulcsi volt.Ki mentem a fürdőbe és át öltöztem.Vissza mentem George szobájába. Épp a pólóját vette fel fele.Pont láttam egy kicsit a kockás hasát. Nagyon szívdöglesztő.
- Hmmm... látom gyúrtál!-mentem el mellette majd hasba ütöttem mire köhögni kezdett.
- Egy kicsit. Nem kéne fel kelteni Jamie-t?-fordult felém.Újra azzal a szemmel nézett rám. Istenem egyszer meg öl a szemével!!
- De! Vagy lehet hogy már fent van. Keltsd fel! Nekem ki ment a fejemből hogy anyát fel kellett volna hívnom.-vettem elő a telefonom.
- Oké! Akkor fel keltem Jamie-t és utána lent leszek a konyhába.-ki ment én meg fel hívtam anyát.Elsőnek le tolta a fejemet hogy miért nem hívtam eddig utána meg kérdezősködött. Meséltem neki az új házról meg hogy találkoztam George-vel. 10 percet beszéltünk majd azzal az indokkal hogy mennem kell mert Jamie szólt ki nyomtam. Néha elegem van a szülőkből. Mindig csak kérdezősködnek. Mint valami FBI.Le mentem a konyhába ahol már George szorgoskodott.
- Te mit csinálsz?-ültem fel a konyha pultra.Eléggé hideg volt így egy kicsit fel szisszentem.
- Reggelit. Ami rántotta lesz. Remélem meg felel!-szorgoskodott.Jól állt neki.
- Persze! Jamie-t fel keltetted?-ugrottam le a pultról mert már oda fagyott a seggem.
- Aha! Igaz nehezen de fel kelt.- mosolygott. Kis gödröcskéi ott voltak.Nagyon cukik.
- Akkor jó! Tányérok hol vannak?-kérdeztem, de csak azért hogy segítsek neki.
- Keresd meg!- mosolygott gonoszul.Király.
- Ajj ne már!- nyavalyogtam.Igen néha olyan vagyok mint egy 5 éves. De akinek nem tetszik az így járt.
- De már! Játszunk egy kicsit.-mondta majd közeledni kezdett felém.Szívem ezerrel vert.
- Mit?-ahogy jött közelebb én úgy mentem hátrébb de egyszer csak a falhoz értem.A hideg fal hozzá ért a kezemhez ami egy kicsit rossz volt.
- Ha meg találod a tányérokat kérhetsz valamit tőlem. De ha nem én kérek tőled valamit!-mosolygott ravaszul. Kezét a falnak támasztotta így eléggé közel volt hozzám. Leheletét arcomon éreztem.
- Oké!-ki bújtam karjai közül. Minden szekrényt ár kutattam egy utolsó volt hátra ki nyitottam és bingo!! Ott volt.
- Há! Nyertem!-vettem ki a tányérokat.
- Jó! kérhetsz valamit.- támaszkodott a pultnak.
- Hmm... azt kérem hoooogy...-nem tudtam be fejezni mivel Jam csörtetett le a lépcsőn.Ő is a legjobbkor tud le jönni mondhatom.
- Jó reggelt!-ült le.Kicsit sápadt volt az arca. Neki minden reggel ilyen általában.
- Neked is!-mondtuk egyszerre. Ki tettem a tányérokat George pedig szedett mindenkinek rántottát.Szembe ültünk George-val. El tátogtam neki hogy " Majd ha kettesbe leszünk akkor el mondom". Erre el mosolyodott.
- Tényleg. Jes te hol aludtál?- nézett rám Jam.
- George-val mivel te szét terültél az ágyon így nem tudtam tőled aludni!-mondtam neki.Azt nem mondtam neki hogy olyan volt mint egy disznó mert be sértődött volna.
- Oh sajnálom! De tudod hogyha nagyon fáradt vagyok akkor hogy alszok.-nevetett.Hát igen. Ő már csak ilyen.
- Ja!!-csak ennyit tudtam ki nyögni.Mikor végeztünk a reggelivel át mentünk a mi házunkba és el kezdtük festeni a saját szobánkat. Nekem segített George így 2 óránkba telt , majd segítettünk Jamie-nek is. Délre végeztünk. A ház ki van festve.
- Oh yeah! Készen vagyunk!-ugráltunk Jamie-vel.
- Köszönjük George! Ez nélküled nem sikerült volna! Vagy is sikerült volna de nagyon nehezen.-javítottam ki magam.
- Hármas ölelés!-ordította Jam. Meg öleltük 3-an egymást.Érzem hogy nagyon lesz itt lakni. A medencét kezdtük el ki takarítani.Az nem volt olyan sok idő mint a festés. 1 óránkba telt. Nem engedtük meg mivel már ősz van.Felesleges meg engedni.
- És most mit csináljunk?-kérdezte Jam. Sóhajtottam egy nagyot.
- Szerintem rendezzük be a házunkat!-mondtam.Eég üres bútor nélkül.
- Oké.-válaszolták. George át hívta pár haverját hogy segítsenek.Elsőnek a Nappalit rendeztük be majd a konyhát és a fürdőszobát. Persze előtte szépen le súroltuk a padlót a csapot meg ilyeneket. A végére hagytuk a saját szobánkat. Én a sajátomat Jam pedig az övét rendezte be. Örültem hogy ezt a saját ízlésem szerint rendezhettem be.Mikor végeztünk meg köszöntük a fiúknak hogy segítettek majd el mentek. Csak George maradt itt.
- Hmm... jó az új ház illata!-ültem le a kanapéra.Be szívtam azt a festék szagot. Imádom.
- Egyet értek!-ült le mellém a 2 jómadár.Hirtelen valaki csöngetett...
A ház:
Fürdő:
Konyha:
Jamie szobája:
Jasmine szobája:
Nappali:
2011.09.22.
Reggel arra keltem hogy valaki el esett. Fel ültem nagy kómás fejjel és csak George-t láttam a földön.Rám nézett gyönyörű szép barna szemével.
- Te mi az istent csináltál?-nevettem el magam.
- Hát... az úgy volt hogy indultam ki fele a szobából és meg botlottam majd estem egy jó nagyot.-állt fel.Egy fehér póló és egy pizsama naci volt rajta.
- Azt látom! Kis béna!-nyújtózkodtam egyet. Mindig szoktam mikor fel kelek.
- Köszi! Itt vagy a fürdőbe öltözöl?-kérdezte.Gondolkoztam egy kicsit majd rá vágtam.
- Megyek én ki a fürdőbe. fel álltam és a bőröndömből ki vettem még egy munkás ruhát ami egy melegítő, egy rózsaszín póló és egy szürke pulcsi volt.Ki mentem a fürdőbe és át öltöztem.Vissza mentem George szobájába. Épp a pólóját vette fel fele.Pont láttam egy kicsit a kockás hasát. Nagyon szívdöglesztő.
- Hmmm... látom gyúrtál!-mentem el mellette majd hasba ütöttem mire köhögni kezdett.
- Egy kicsit. Nem kéne fel kelteni Jamie-t?-fordult felém.Újra azzal a szemmel nézett rám. Istenem egyszer meg öl a szemével!!
- De! Vagy lehet hogy már fent van. Keltsd fel! Nekem ki ment a fejemből hogy anyát fel kellett volna hívnom.-vettem elő a telefonom.
- Oké! Akkor fel keltem Jamie-t és utána lent leszek a konyhába.-ki ment én meg fel hívtam anyát.Elsőnek le tolta a fejemet hogy miért nem hívtam eddig utána meg kérdezősködött. Meséltem neki az új házról meg hogy találkoztam George-vel. 10 percet beszéltünk majd azzal az indokkal hogy mennem kell mert Jamie szólt ki nyomtam. Néha elegem van a szülőkből. Mindig csak kérdezősködnek. Mint valami FBI.Le mentem a konyhába ahol már George szorgoskodott.
- Te mit csinálsz?-ültem fel a konyha pultra.Eléggé hideg volt így egy kicsit fel szisszentem.
- Reggelit. Ami rántotta lesz. Remélem meg felel!-szorgoskodott.Jól állt neki.
- Persze! Jamie-t fel keltetted?-ugrottam le a pultról mert már oda fagyott a seggem.
- Aha! Igaz nehezen de fel kelt.- mosolygott. Kis gödröcskéi ott voltak.Nagyon cukik.
- Akkor jó! Tányérok hol vannak?-kérdeztem, de csak azért hogy segítsek neki.
- Keresd meg!- mosolygott gonoszul.Király.
- Ajj ne már!- nyavalyogtam.Igen néha olyan vagyok mint egy 5 éves. De akinek nem tetszik az így járt.
- De már! Játszunk egy kicsit.-mondta majd közeledni kezdett felém.Szívem ezerrel vert.
- Mit?-ahogy jött közelebb én úgy mentem hátrébb de egyszer csak a falhoz értem.A hideg fal hozzá ért a kezemhez ami egy kicsit rossz volt.
- Ha meg találod a tányérokat kérhetsz valamit tőlem. De ha nem én kérek tőled valamit!-mosolygott ravaszul. Kezét a falnak támasztotta így eléggé közel volt hozzám. Leheletét arcomon éreztem.
- Oké!-ki bújtam karjai közül. Minden szekrényt ár kutattam egy utolsó volt hátra ki nyitottam és bingo!! Ott volt.
- Há! Nyertem!-vettem ki a tányérokat.
- Jó! kérhetsz valamit.- támaszkodott a pultnak.
- Hmm... azt kérem hoooogy...-nem tudtam be fejezni mivel Jam csörtetett le a lépcsőn.Ő is a legjobbkor tud le jönni mondhatom.
- Jó reggelt!-ült le.Kicsit sápadt volt az arca. Neki minden reggel ilyen általában.
- Neked is!-mondtuk egyszerre. Ki tettem a tányérokat George pedig szedett mindenkinek rántottát.Szembe ültünk George-val. El tátogtam neki hogy " Majd ha kettesbe leszünk akkor el mondom". Erre el mosolyodott.
- Tényleg. Jes te hol aludtál?- nézett rám Jam.
- George-val mivel te szét terültél az ágyon így nem tudtam tőled aludni!-mondtam neki.Azt nem mondtam neki hogy olyan volt mint egy disznó mert be sértődött volna.
- Oh sajnálom! De tudod hogyha nagyon fáradt vagyok akkor hogy alszok.-nevetett.Hát igen. Ő már csak ilyen.
- Ja!!-csak ennyit tudtam ki nyögni.Mikor végeztünk a reggelivel át mentünk a mi házunkba és el kezdtük festeni a saját szobánkat. Nekem segített George így 2 óránkba telt , majd segítettünk Jamie-nek is. Délre végeztünk. A ház ki van festve.
- Oh yeah! Készen vagyunk!-ugráltunk Jamie-vel.
- Köszönjük George! Ez nélküled nem sikerült volna! Vagy is sikerült volna de nagyon nehezen.-javítottam ki magam.
- Hármas ölelés!-ordította Jam. Meg öleltük 3-an egymást.Érzem hogy nagyon lesz itt lakni. A medencét kezdtük el ki takarítani.Az nem volt olyan sok idő mint a festés. 1 óránkba telt. Nem engedtük meg mivel már ősz van.Felesleges meg engedni.
- És most mit csináljunk?-kérdezte Jam. Sóhajtottam egy nagyot.
- Szerintem rendezzük be a házunkat!-mondtam.Eég üres bútor nélkül.
- Oké.-válaszolták. George át hívta pár haverját hogy segítsenek.Elsőnek a Nappalit rendeztük be majd a konyhát és a fürdőszobát. Persze előtte szépen le súroltuk a padlót a csapot meg ilyeneket. A végére hagytuk a saját szobánkat. Én a sajátomat Jam pedig az övét rendezte be. Örültem hogy ezt a saját ízlésem szerint rendezhettem be.Mikor végeztünk meg köszöntük a fiúknak hogy segítettek majd el mentek. Csak George maradt itt.
- Hmm... jó az új ház illata!-ültem le a kanapéra.Be szívtam azt a festék szagot. Imádom.
- Egyet értek!-ült le mellém a 2 jómadár.Hirtelen valaki csöngetett...
A ház:
Fürdő:
Konyha:
Jamie szobája:
Jasmine szobája:
Nappali:
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)







.jpg)



